Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Péter Katalin: Bethlen Gábor magyar királysága; az országegyesítés és a Porta 1028
1058 PÉTER KATALIN röpirata fogalmazta meg: tudták, hogy a fejedelem mellett Magyarország könnyen Erdély sorsára juthat.11 9 Míg azonban a Habsburg-király pártja ebben a körülményben súlyos fenyegetést lát, Bethlen hívei az előre jól sejthető fordulatot nyilván előnyösnek ítélik. A fejedelem mindenesetre bizonyosan ilyen felfogásukra számít. Különben nem tervezte volna, hogy Konstantinápolyból nyert uralkodói szimbólumokkal jelenik meg Magyarországon. Később pedig nem olvastatta volna fel II. Oszmán nehezen szerzett levelét a besztercebányai országgyűlésen. Itt a forráskritikának megint csak meg kell állnia, nem feladata azt vizsgálni, hogy melyik pártnak volt igaza. Még kevésbé a soha meg nem valósult történelmet; nem kutathatja, hogyan alakult volna a helyzetünk, ha a királyi Magyarország valóban Erdély státusába kerül. Mindössze annyit állíthat, Bethlen Gábor magyarországi kortársai — akár az ő pártján, akár ellene — pontosan tudták, hogy a Habsburg-királlyal szembefordulva a Porta mellé állanak. Ennek megfelelően kell a döntéseiket, a magyarországi politika alakítására irányuló törekvéseiket megérteni. Végül magának a forráskritikára eredetileg kiválasztott mondatnak az elemzéséből adódó tanulságok következnének. Ezekből azonban nem sok állapítható meg azon kívül, hogy a mondatba foglalt állítás valószínűleg nem volt igaz. Ha igaz lenne, azt jelentené, hogy Bethlen, aki sem a hadjárat megindításánál, sem később nem adta jelét bármilyen óvatoskodásnak, jól folyó vállalkozását azért torpantotta meg, mert a nagyvezér bizonytalan, a jövőben fenyegető akciójától rettegett. Hozzátehetni azt is, hogy a pozsonyi országgyűlés iratai nem utalnak erre a Damad Mehmet pasa személyéhez kapcsolódó meggondolásra. A dolog annál is feltűnőbb, mert a koronázás elhalasztásával gyakorlatilag egyidőben, 1620 január közepén írták alá a magyar-cseh-osztrák államszövetség létrejöttének iratait. A királyságot nem vette fel Bethlen, mert félt, hogy akkor Damad Mehmet végvárakat követelne rajta, de a II. Ferdinánd ellen feltámadt Magyarország képviseletében belépett egy nemzetközi szövetségrendszerbe. Emiatt miért nem tartott a nagyvezér kellemetlen reakciójától? A fejedelem maga is érezte, hogy itt valami nincs rendben. És egy másik levélben leírta a magyarázatát. Eszerint a királyságot visszautasította, mert tudomást szerzett a csausztól Bécsbe vitt levelekről. A szövetséges országok követeinek viszont megmagyarázta: „ez csauz követsége nem fogna igaz lenni, hanem sok fizetéssel corrumpáltatott."12 0 Az ellentmondásos okfejtés azonban a március 23-i levélben nincs benne. Talán azért, mert 1620 tavaszára a januári események élménye már sokat fakult, és Bethlen csak a garancia megszerzéséhez szükségesnek ítélt összefüggéseket emeli ki. így aztán leszögezhetjük: a teljes igazságot a királyság 1620 januári ügyéről valószínűleg soha nem fogjuk megtudni. De ez talán nem is olyan nagy baj. Az igazi probléma ugyanis az, hogy miért maradt el a koronázás végleg, azaz a besztercebányai királyválasztás után. Erről viszont a forráselemzést indító mondat semmit nem árul el. 1,9 Szalay 75. 120 Az itt hosszan elemzett márciusin kívül van a fejedelemnek egy másik levele is ezekkel a januári tárgyalásokkal kapcsolatban: Magyar Történelmi Tár IV. 197-213. Mivel azonban a márciusi írás tanúsága szerint azt a levelet a követek nem kapták meg, ugyanakkor teljesen egybevág a márciusi levéllel, ezt nem elemeztem. A királyság elhalasztásáról adott magyarázatát talán mégis érdemes említeni: 206.
