Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Péter Katalin: Bethlen Gábor magyar királysága; az országegyesítés és a Porta 1028
BETHLEN GÁBOR MAGYAR KIRÁLYSÁGA ÉS A PORTA 1037 volt, jó hírt nem kapott.4 2 Eló'bb Báthory András, majd Homonnay György neve merült fel, mint trónkövetelőé. Állítólag mindketten odaígérték Jenőt is. Aztán a Porta fenyegetése öltött mind konkrétabb formát. Szkender pasa, aki 1613-ban a fejedelmet Erdélybe kísérte, kijelentette Borsos előtt: ezen a nyáron „vagy elveszek, vagy Erdéllyel együtt ő vész el, de véghezviszem Jenő dolgát".4 3 Májusban a nagyvezér tájékoztatta: ha nem kapnak az átadás szándékáról azonnal hírt, a temesvári pasa parancsnoksága alatt megy hadsereg Erdély ellen.4 4 Még az öreg Gürdzsi Mehmet pasa is, Bethlen leghatározottabb támogatója, háborúról beszélt, ha Jenőt meg nem adják.45 Borsos pedig beszámolt mindenről. Bethlen bizonyos lehetett 1619 nyarán, „idegenség" vagy „keménység" a portai hangulatot vele szemben nem is fejezte volna ki. Akkor mégsem azon elmélkedett és levelezett. Elküldte Mikó Ferencet Konstantinápolyba, hogy Jenő ügye mellett a II. Ferdinánd elleni hadjáratról tárgyaljon.46 Mikó 1619 júliusi megbeszéléseiről nincsenek ismereteink. Talán a magyarországi lehetőségeket megcsillantva, talán a Bethlen uralkodása óta gyakorlatilag nem fizetett erdélyi adó bevitelének ígéretével Jenő ügyét sikerült elejtetnie.4 7 A vállalkozás tárgyalásának körülményei azonban ennek ellenére nem utaltak különös szívélyességre. Bethlen maga a Balassiéknak címzett levélben így írja le a hadbaszállást, illetve a közvetlen előzményeket: az akkori nagyvezér és „őnagysága által hatalmas császár akaratjából" indult meg. „Nekem az vezér azt izente, hogy ha fundamentumom vagyon az dologban, Isten hirével igen bízvást elmenjek, csak Mehemet pasával legyek szemben, de meglássam igen jól, hogy a magyarok meg ne csaljanak." 4 8 A szultán és a fővezér utasítására — ezt jelentené az „akaratjából" — hivatkozni persze erős túlzás. Annál is inkább az, mert amennyire felderíthető, II. Oszmánnak tudomása sem volt Bethlen Gábor megindulásáról. Borsos legalábbis az 1619 júliusi tárgyalások leírásában nem ejtett szót olyan szultáni audienciáról, amin a hadjárat ügyét szóba hozták volna. De a fejedelemnek végeredményben igaza van: a fővezért tekintheti a szultán megszemélyesítőjének, az üzenetet pedig, akár csak udvariasságból is, utasításnak. Mert Damad Mehmet pasától valóban ment ilyen értelmű üzenet Bethlen Gáborhoz.s 0 Ebben az üzenetben azonban semmivel nem volt kevesebb az „idegenség", mint abban, hogy 1620 januári tárgyalásokon a koronázást teszik a segítség feltételévé. A leginkább szembeszökő: a fővezér üzenete sem volt kikötés nélkül. Méghozzá kettőt tartalmazott: bizonyosodjék meg Bethlen a magyarok szándékairól; találkozzék 4 2 Borsos tárgyalásai Mikó bemenetele eló'tt: uo. 93-280. 43 Uo. 256. 44 Uo. 268-269. 4 s Uo. 276-278. 4 6 Az erdélyi rendeknek a fővezérhez, illetve a fejedelemnek a szultánhoz Mikó követsége ügyében küldött levelei a hadjáratról nem szólnak: Erdélyi Országgyűlési Emlékek (Alább: EOE) Szerk. Szilágyi Sándor VII. 529., illetve: Történelmi Tár 1879. 779. A portai tárgyalásokból azonban világos, hogy Mikónak ezt is el kellett intéznie. 4 7 Borsos 296., 346. 4, TMÁOI. 207. 49 Borsos 287-294. 5 0 Mikó, vagy Deák Mehmet pasa erről szóló beszámolója nem maradt ugyan fenn, de Bethlen itteni hivatkozása pontosan egybevág a nagyvezér következetesen azonos állításaival az üzenetről Borsos Tamás leírásában.
