Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Hóvári János: Az erdélyi kanthner és a balkáni kantár 1015
1020 HÓVÁRI JÁNOS A kantár egészen a 19. század második feléig - a méterrendszer bevezetéséig -ismert és használt mértékegység volt az oszmán birodalomban és a balkáni országokban. A szerbben, bolgárban, románban, újgörögben és az albánban ez a szó jelenti a mérleget, s a szerb kivételével mindegyikben ebből a szóból származtatható a mérni igének a megfelelője.32 A kantár, mint súlyegységnek a használatát a szó nyelvtörténeti elterjedéséből is rekonstruálhatjuk. A magyarországi török hódoltság területén és Erdélyben egyaránt, ismert volt. Míg a hódoltságban a török hódítók hozták magukkal, addig Erdélyben a tapasztalatok alapján készült kereskedó'könyv. Kiadása: F. Boriandi: El libro di mercatantie et usanze d'paesi. Torino, 1936: Cantare t forfori d'Allessandria fa in Allexandria routoli 46 oncie 3 1/2 zeroi d'Allexandria; Cantare 1 forfori d'Allessandria fa in Alexandria routoli 20 oncie 11 23/27 laundi d'Alexandria; Cantare 1 forfori d'Alessandria fa in Alesandria mene 55 1/2 d'Allexandria; Cantare 1 forfori d'Alessandria fa in Alessandria pesi 14400 (d) di miaresi d'Allexandria; Cantare 1 forfori d'Allessandria fa in Vinegia libre 92 oncie 7 al grosso e al sottile libre 146 1/7; Routoli 1 forfori d'Allessandria fa in Alesandria oncie 5 111/200 (e) zerui d'Alexandria; Routoli 1 forfori d'Alexandria fa in Alexandria oncie 6 1/2 (0 laundi d'Alexandria. Boriandi i. m. 100. A genovai cantare-tP. Rocca 150 livres-rel (1 livre 317,664 gr.) ill. 100 rotoli-val, azaz 47,65 kg-al azonosítja. P. Rocca: Pesi e misure antichi di Genova e del Genovesato. Gênes, 1871. Újabban idézi M. Baland, La Romanie Génoise. (XIIe - début du XVe siècle). Rome, 1978. 897. Ugyanez A. Schaube táblázatában 47,25 kg. Ez utóbbi kantarius, szemben a 100 livre-t nyomó 31,5 kg-os centenarius-szal. A londoni fűszer centenarim 47,6 kg volt. A pisai cantaríus 52,8 kg, a szardíniái pedig 55,75 kg volt. A szicíliai királyságban használt cantarius-ok - mint már említettük - 78,2 és 88 kg között mozogtak. A velencei 150 librae grossae-t kitevő' cantarius 72 kg volt, míg a velencei centenarius 30,24 kg. A dél-franciaországi marseille-i quintale 41,6 kg-ot nyomott. A. Schaube az alexandriai cantarius forforinus nagyságát 43,5 kg-ban adta meg. A. Schaube: Handelsgeschichte der romanischen Völker des Mittelmergebiets bis zum Ende der Kreuzzüge. Müncher. Berlin, 1906. 814-816. Legújabban a cantaro forfori-TÓ\: E. Ashtor: Levantine Weights and Stantiard Parcels: a Contribution to the Metrology of .the Later Middle Ages. Bulletin of the School of Oriental and African Studies XLV. (1982), 3,471. 3 3 Az oszmanli kantarról mint mértékegységről s a hoz kapcsolódó fogalmakról jó összefoglalást ad M. Z. Pakalin: Osmanli tarih deyimleri ve terimleri sözlügú. Istanbul, 1946. I. 161-162. A balkáni elterjedésére F. Miklosich: Die Türkische Elemente in den Südost- und Osteuropäischen Sprachen (Griechisch, Albanisch, Rumänisch, Bulgarisch, Serbisch, Kleinrussisch, Grossrussisch, Polnisch). Denkschriften der kaiserlichen Akademie der Wissenschaften. Philosopisch-historische Classe. XXXVIII. Bd. Wien, 1900. Lokotsch i. m. 94. J. Kabrda: Poids et mesures employés dans les sandjaks balkaniques aux XVe et XVIIe siècles. Sbornik Praci Filosofické Fakulty Brnenske University - Studie Minora Facultatis Philosophiae Universitatis Brunensis, 1973. 109. S. Kakuk: Recherches sur l'histoire de la langue osmanlie des XVIe et XVIIe siècles. Les éléments osmanlis de la langue hongroise. Bp. 1973. 212-213. A szláv nyelvekben való elterjedésére F. Miklosich: Etymologisches Wörterbuch der slavischen Sprachen. Wien, 1886. 111.; Berneker szerint nemcsak a balkáni szláv nyelvekben terjedet el a kantár, hanem az oroszban, ukránban és a középkori lengyelben is. E. Berneker: Slavisches Etymologisches Wörterbuch. Heidelberg, 1924. 1, 482. A szerbben és a horvátban a méréssel kapcsolatos szavak a kantár származékai: käntar - Schnellwaage, Gewicht; kantargija -Waagemeister; kantàrina - Waagegebühr, Waagegeld; käntärnica - Waageschale. A. Kneïevic: Die Turzismen in der Sprache der Kroaten und Serben. Meisenheim am Glau, 1962. 181. A. íkaljic ' Turcizmi u srpskohorvatskom jeziku. Sarajevo, 1966. 392. P. Skok: Etimologijski rjernik hrvatskoga ill srpskoga jezika. Zagreb, 1972. 2, 35. A bolgárban kantUr - Sz. Romanszki: Recsnik na szövremenija bölgarszki knizsoven jazik. Szofija, 1955. I, 582. A makedónban úgyszintén: В. Koneszki: Recsnik na makedonszkiot jezik szo szrpszkohorvatszki tolkuvan'a. Szkopje, 1961. I, 318. Az oroszban kantár, az ukránban kántar: M. Vasmer: Russisches Etymologisches Wörterbuch. Heidelberg, 1953. 2., 519. А románban éppen úgy, mint a szerb-horvátban a méréssel kapcsolatos szavak a kantár — ci'ntar-ból
