Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Trócsányi Zsolt: Kísérletek teljes katonai uralom létrehozására Erdélyben (1732-1739) 983
KÍSÉRLETEK KATONAI URALOM LÉTREHOZÁSÁRA ERDÉLYBEN (1732-1739) 1003 egybehangzóan) beküldi a rájuk kivetett adó felét.10 4 1736. október 9-én pedig (az 1736/374 adó országgyűlési előlegezése után) a Cameralis Directio most a szebeni görögök, az alvinci bolgárok és a szamosújvári örmények adómennyiségük miatti panaszát viszi a Gubernium elé.10 5 Ejtsük el most ezt a fonalat, mert 1737 elején a Gubernium, amely 2 éven át erőteljes támadásban volt a katonai uralom s a kincstári politika adott formája ellen, ismét defenzívába szorul. A két év mérlege nem egyértelmű. Amilyen pozitív jelenség a polgári kormányzat megerősödése a katonai uralom tendenciájával szemben (s ezzel párhuzamosan a katonai túlkapások visszaszorításának szándéka) vagy a kincstári bérleti és monopólium-rendszer elleni támadás, annyira problematikus az erdélyi kincstári apparátus erdélyiek által kézbevételének követelése s ugyanígy az idegen kereskedők elleni fellépés. Egészében véve azonban mégiscsak eredményes két év áll a Gubernium mögött, amikor a Habsburg—török háború újra a katonai elem megerősödését hozza a határtartományban. V. A háborút a Birodalom szövetségese, Oroszország indítja meg, tulajdonképpen már 1735-ben. A Habsburg-birodalom bekapcsolódása a konfliktusba később történik. Még ezelőtt meghal a 73 éves Savoyai Jenő (1736. április 21-én). Élete utolsó háborújában, a lengyel trónöröklési háborúban, már nem kísérik sikerek - a Habsburg-birodalom hadseregeinek az ő helyébe lépő vezetői azonban tehetségben nagyságrendekkel vannak alatta. Ambícióik viszont nem képességeikhez és a hadsereg állapotához mértek. A háborús előkészületek 1736 őszén megkezdődnek. 1737. január 9-én orosz-Habsburg megegyezés születik a háborús együttműködésre, s 1737 nyarán a Habsburg-birodalom belép a háborúba, hogy aztán egy rövid életű siker (Nis elfoglalása) után kudarcok sorát vallja. Ebben a helyzetben újra ki kell éleződnie a discretio-kérdésnek, amely ugyan nem az alapvető, a hatalmi kérdés katonaság és polgári lakosság meg kormányzat közt, de az egyik legfájdalmasabb. Mikor a háborús előkészületek során újabb ezredek érkeznek Erdélybe, a Gubernium, a katonaság tartását szabályozó regulamentumokra hivatkozva, körrendeletben tiltja el discretiók adását nekik. Wallis főhadiparancsnok erre 1737. január 25-én éles hangú jegyzékben tiltakozik a Gubernium lépése ellen; szerinte a Gubernium lépése nem azt szolgálja, hogy az ezredek kipihenjék magukat, és erőt gyűjtsenek, hanem hogy még inkább leromoljanak. A tilalomból a császári hadsereg elleni nyilvánvaló gyűlölet sugárzik - íija —. Magyarország, Szlavónia és Szerbia példájára hivatkozik, ahol (állítása szerint), a katona ingyen ebédet kap szállásadójától, a tisztek ingyen szénát, lóportiót stb.; a Bánátban még 2-3 Ft-ot is adnak a széna mellett. A Gubernium oldja fel e tilalmat — követeli —, különben kénytelen az ezredek nevében az udvarhoz fordulni, s érvényen kívül helyeztetni a regulamentum e pontját. Egyben azt várja, hogy a polgári kormányzat szállítsa le a korábbira az élelmiszerek árát, amelyet az ezredek beérkezésekor felemeltek. A Gubernium, 1737. január 29-i válaszában, higgadtan elutasítja a főhadiparancsnok követeléseit. Az nem róható fel neki — érvel —, hogy az uralkodótól nyert regulamentumhoz tartja magát. A regulamentumban pedig, amely béke és háború idején egyaránt érvényes [!], az uralkodó eltiltotta a discretiókat — ezek összege amúgy is 1 04 Uo. 1736:347. 1 0 5 Uo. 1736:356.
