Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Kumorovitz L Bernát: I Lajos királyunk 1375. évi havasalföldi hadjárata (és "török") háborúja 919
I. LAJOS KIRÁLY 1375. ÉVI HÁBORÚJA 973 zásban leginkább Hubert követi — megállapításait azzal az ugyancsak téves saját véleményével egészítve ki, hogy Lajos be nem váltott ígéreteivel rászedte a pápákat, és elhanyagolta országa életbe vágó érdekeit ,3S 1 1961-ben Moravcsik Gyula újította fel Haleckinek Lajos királyunkat elmarasztaló véleményét. Szerinte ugy->is „. . . uralkodása későbbi éveiben a magyar csapatok nemegyszer vették fel a harcot a törökkel az akkori magyar birodalom hűbéres tartományaiban, de a király nem ismerte fel a maga teljes jelentőségében a török veszélyt. Hadjáratai hódító célok szolgálatában álltak, gyengítették a balkáni népek ellenállási erejét, és megakadályozták, hogy Magyarország vállvetve szálljon szembe a törökkel, akik folytatták hódításaikat a Balkánon."3 5 2 Mivel Halecki véleménye alapjában véve a Huberén, Moravcsiké pedig a Haleckién alapul, mindhármuk nézetére vonatkozó véleményünk a következő: Huber értekezésének a megjelenése után két évvel a Cronaca Carrarese Andrea Gatari-féle híradásának s a Padovai krónika II. Függelékének ismeretében S. Steinherz a mariazelli történet magvának a hitelessége mellett szállt síkra — kijelentvén, hogy a Mannesdorfer által írásba foglalt történet újabb vizsgálata nem fölösleges, mert általa mind Mariazell, mind pedig Magyarország története szempontjából fontos adatok birtokába juthatunk.353 És valóban: Steinherz megállapításai általunk és Dercsényi által3 5 4 kiegészítve nemcsak értékeseknek bizonyultak, hanem meg is szilárdultak. Steinherz megcáfolta Hubernek azt az állítását is, hogy a nyugati források hallgatnak Lajos király „1377". évi „török" háborújáról — még akkor is, ha az Andrea Gatari és a Padovai Krónika híradásának kelte (és az előbbinek tartalma) újabban tévesnek bizonyult,3 5 5 de Küküllei is tudott királyának erről a vállalkozásáról.3 5 S hogy XI. Gergely pápa utolsó írásai csak közvetve utalnak3 57 Lajos 1375. évi győzelmére, annak — véleményünk szerint - az a magyarázata, hogy hadjárata egy időben folyt a pápa itáliai háborújával, mely éppen 1375 végén tetőzött, és létében fenyegette az egyház államát,35 8 az Avignonból távozni készülő XI. Gergelynek tehát sem oka, sem ideje nem volt arra, hogy dicshimnuszt zengjen a magyar király sikere fölött, kinek 351 Halecki: i. m. 319. 3S 2 Moravcsik: a 103. jegyzetben i. m. 840. 3 53„. . .ist unseres Erachtens eine neuerliche Untersuchung des Mannesdorferischen Berichtes nicht überflüssig. Ihre Ergäbnisse sind ebenso wichtig für die Geschichte von Maria-Zell, als an und für sich für die Geschichte Ludwigs von Ungarn." Steinherz: i. m. 100. 3S4Ti. a háború 1375. évi keltének a megállapításával, ill. a mariazelli történet és a padovai freskóciklus szerkezeti és tartalmi párhuzamával. Lásd a 211-213. jegyzetet és a hozzájuk tartozó szöveget. 3 5 5 Ö figyelt fel elsó'ként a Cronaca Carrarese Andrea Gatari-féle változatának és a Padovai krónika II. Függelékének az 1377. évi híradására. Huber 1885. évi cikkét idézve, Steinherz 1888-ban azt írta, hogy Lajos király a tizedek 1372. évi megtagadása miatt megsértó'dött, és ezért ... zog . . . sich ganz von dem Plan eines Türkenkrieges zurück. Die Beziehungen Ludwigs I. von Ungarn zu Karl IV. Zweiter Teil: Die Jahre 1358-1373. Mitteü. d. Inst. f. österr. Geschichtsf. IX. 1888. S. 602. Mivel ebben az értekezésében csak 1373-ig teijedően foglalkozott témájával, idézett véleménye nem érinti az 1377. (ill. 1375.) évi eseményeket. 3 s 6 Lásd a 23. jegyzetet és a hozzátartozó szöveget. 3 5 7 Lásd a 113-117. jegyzetet és a hozzájuk tartozó szöveget. 3 5 'Lásd a 118-132. jegyzetet és a hozzájuk tartozó szöveget.
