Századok – 1982
Közlemények - Kristó Gyula: Koppány felnégyelése 959/V
964 KRISTÓ GYULA Esztergom — megbízható hagyomány szerint — István szülőhelye,2 3 tehát már 970 táján az Árpádok (egyik) központja. 997-ben Esztergomban övezték fel karddal a Koppány ellen hadba szálló Istvánt.2 4 Esztergom kiemelt szerepét jelzi, hogy a kialakuló magyarországi egyházi szervezetben vezető szerephez jutott, érsekséget kapott. Mivel Koppány támadása 997-ben elsősorban Veszprém ellen irányult, teljes joggal jutottak a kutatók arra a következtetésre, hogy Veszprém — különböző megfogalmazások szerint — a fejedelem városa, második székhelye, támaszpontja volt.2 5 Ha lehetne hinni az 1002. évi keletkezésű interpolált pannonhalmi alapítólevélnek, ebből az következnék, hogy a Koppány elleni hadjáratkor Magyarországon még nem voltak püspökségek, de 1002-ben már fennállt a Szent Mihály tiszteletére szentelt veszprémi püspökség.2 6 1009-ből biztos hitelű diploma már bővebb híradást ad a veszprémi egyházmegyéről.2 7 De mert a pannonhalmi oklevél vonatkozó helye minden bizonnyal interpoláció, legutóbb Gutheil Jenő munkájában hangot kapott az a feltevés, hogy a veszprémi püspökséget valószínűleg még Géza fejedelem alapította, alapítási éve 990-997 közé tehető, s így a veszprémi tekinthető Magyarország legrégibb püspökségének, amely az esztergomi érsekséget is megelőzte.28 Ami Győrt illeti, Váczy Péter felfogása szerint egyenesen az Árpádok eredeti székhelye volt, s csak utóbb tolódott az át Esztergomba.29 Mivel Győr keltezési helyként szerepel István királynak a pécsi püspökséget megalapító 1009. évi oklevelében, ez adja magyarázatát, hogy Pray György óta'sokan — így újabban Lengyel Alfréd is — 1009-re, illetve 1009 tájára vagy ezt megelőző időre teszik a győri püspökség alapítását.30 A Koppány holttestének három részét megkapó három dunántúli vár(os) mindegyike egy-egy egyházmegye központja. Bármennyire is csábító lenne azt feltételezni, hogy ezek már 997-ben püspöki székhelyek voltak — ami végtére is számba vehető lehetőség —, Koppány csonkjainak ideküldése önmagában ezt nem bizonyítja. Annyit azonban mindenképpen igazol, hogy azért ide küldte István a holttest egyes részeit, mert dunántúli szállásbirtokán ezek voltak a legjelentősebb helyek, fejedelmi központok, amelyek hamarosan 997-et követően (de nem kizárt, hogy egyikük-másikuk már 2 3 SRH. II. 394. 2 4 SRH. I. 313. Györffy György: a 9. jegyzetben i. m. 116. 2 5 Balogh Albin: a 13. jegyzetben i. m. 846.; Karácsonyi János: Még egy szó Koppány lázadásáról. Katholikus Szemle, 27 (1913) 1063.; Molnár Erik-Pamlényi Ervin-Székely György (szerk.): Magyarország története I.3 Bp., 1971. 50. (a vonatkozó részt Székely György írta). 26 A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története I. Szerk. Erdélyi László. Bp. 1902. 589. Vö. Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. Bp., 1923. 2. szám. 2 "'Györffy György: Diplomata Hungariea antiquissima 1000-1196. Történelmi Szemle, 3 (1960)534. 28 Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém, 1977. 51-56. L. még Solymosi László ismertetését: Századok 113 (1979) 551. 29 Váczy Péter: A város az ókor és a középkor fordulóján. Győr. Várostörténeti tanulmányok. Győr, 1971. 60-61. 30 Josephus Koller: História episcopatus Quinqueecclesiarum tomus I. Posonii 1782. 72. A korábbi véleményeket 1. Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve I. Bp., 1891. 315-316., Lengyel Alfréd: A győri várispánság (királyi vármegye) kialakulása. Arrabona 5 (1963) 107.; Lengyel Alfréd: A középkori Győr, a 29. jegyzetben i. m. 83.
