Századok – 1982

Közlemények - Kristó Gyula: Koppány felnégyelése 959/V

KOPPÁNY FELNÉGYELÉSE 961 zarándokút új vonalának kialakulásával hozza kapcsolatba, s habár szerinte a „magyar fejedelmek már a X. században várat építettek e helyen, s Géza alatt nőtt jelentősége, királyi székhellyé és európai értelemben vett várossá azonban csak István építette ki 1018-tól fogva".11

Az újabb kutatások osztják tehát Pauler véleményét, ha nem is az alapítás, de a jelentős rangra jutás vonatkozásában. Két körülmény is amellett tanúskodik tehát, hogy a krónika vizsgált mondata nagy régiségre visszamenő, alapjában véve hitelesnek elfogadható információt őrizhetett meg, s nincs ok arra, hogy ezt a tudósítást egy 14. századi esemény 10. században történt visszavetítésének tekintsük, s ezzel megbízhatóságát elvitassuk. A következőkben két, egymással szoros kapcsolatban lévő kérdésre kell válaszolnunk. Miért, milyen céllal küldte el Koppány testrészeit István különböző helyekre, illetve hová (miért éppen oda, ahová) küldte el azokat? A „miért?" kérdésére a szakirodalomban két típusú válasz olvasható. A modern kutatások számára az egyiket Pauler Gyula, illetve némileg eltérő tartalommal Marczali Henrik alapozta meg. Pauler három testrész elküldésének okáról nem nyilatkozik, a negyedik részről viszont úgy látja, hogy azt „a távol Erdélybe küldték, talán, rémes figyelmeztetéseül Gyulának, a pogány vajdának".1

2

Pauler gondolatai — hogy ti. csak a negyedik rész töltötte be a lázadástól való visszarettentés funkcióját — nyertek megfogalmazást Balogh Albinnál („a győztes ifjú fejedelem Koppány testének egy részét elrettentésül Erdélybe küldi")1

3

és Hóman Bálintnál („a negyediket keletre küldték intőjelként a fejedelem ellen zúgolódó gyula számára").1

4

Marczali Henrik szerint viszont Koppány testének mindegyik részével, illetve e részek négyfelé történő szétküldésével azonos célja volt Istvánnak: „hadd tudja meg mindenki, minő sors vár az ura és az igaz vallás ellen agyarkodóra".1

5

Marczali felfogása visszhangzik Ferdinandy Mihálynál („fölnégyeit testét elrettentő például négy vár kapuja fölé szegeztette István")1

6

és Györffy Györgynél (a felnégyelés „intés" volt azoknak, „akiknek egykori vára kapujára kitűzték a csonkot").1

7 A „miért?" kérdésére gyökeresen eltérő választ adott Kulcsár Péter. Nem fogadva el a testrészeknek elrettentés vagy fenyegetés célzatával történő szétküldése elméletét („ez a magyarázat azonban nem elégíthet ki - írja —, hiszen önmagától adódik a kérdés, hogy akkor mi célból küldte a harmadik részt Győrbe. Talán csak nem a németeket akarta megfenyegetni?"), arra a következtetésre jutott, hogy „István a győzelmi jelvényeket nem fenyegetésül küldte szét az ország különböző sarkaiba, hanem éppen ellenkezőleg, megnyugtatásul: azt akarta vele jelképezni, hogy a hatalom új birtokosainak nem kell többé félniök a régi rend visszatértétől".1

8

Kulcsár felfogását tette magáévá e vonatkozásban Szegfű László: Esztergom királyi székhely, Veszprémet 11

Györffy György: a 9. jegyzetben i. m. 316. 12

Pauler Gyula: a 8. jegyzetben i. m. 35., 2. kiadás: 27. 13

Balogh Albin: Egy-két szó a Koppány-féle lázadásról. Katholikus Szemle 27 (1913) 848. 14

Hóman Bálint-Szekfi Gyula: Magyar történet I.

2 Bp., 1935. 177. 15

Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története I. Bp., 1895. 236. 16

Ferdinandy Mihály: A lázadó Koppány mítosza. Magyar Szemle 32 (1938) 247. 1 ''Györffy György: a 9. jegyzetben i. m. 121. 18

Kulcsár Péter: A magyar államszervezés néhány problémája. István és Ajtony harca. Acta Universitatis Szegedinensis. Sectio Historica III. Szeged, 1958. 37.