Századok – 1982
Közlemények - Herényi István: A magyar törzsszövetség törzsei és törzsfői 62/I
84 HERÉNYI ISTVÁN A Varsány törzs törzsfői nemzetsége a Bogát horka nemzetsége volt. Ez a Balaton déli részén, a régi Kolon, majd Zala megye területén feküdt.2 2 3 A többi Varsány törzshöz tartozó nemzetséget Vas, Veszprém, Somogy és Körös megyék területén vizsgálhatjuk. А К áli z xvarizmi alánok224 törzs vezető nemzetsége Kölpény nemzetsége lehetett. Kölpény falut a Szerémségben ismerünk, Kölpény szállását is ide rögzítjük. Botond, Kölpény fia is a déli országrészben, Verőce megyében halt el. A kálizok többi nemzetsége, Bács, Keve, Kraszna, Temes és Torontál megyék területére rögzíthető. A Székelyek törzse Bihar megyében volt. Illetve itt volt Szabolcs nemzetségének másodszállása. Bihar körül helyezkedtek el a többi nemzetségek Középszolnok, Kraszna, Szatmár és Ugocsa vármegyék területén. így elhelyeztünk az ország térképén 10 törzset. De 11 volt. Nevezetesen a Kürt-Gyarmat törzs két részből állott. Valószínűleg — mint már említettük — a Gyarmat törzs került Csongrád megyébe és a környező megyékbe. (5 nemzetség) A Kürt törzs talán négy nemzetségét másutt kell elhelyeznünk. Más hely pedig már nincs, csak Alsóausztria, Stíria, meg a két Őrség területe. Alsóausztriában és Stájerben magyar településeknek kell tekintenünk még napjainkban is az Ungernsdorfokat és Hirnsdorfokat. (Hirn, Herény.)2 E területtől keletre és délre fekszik a két Őrség.2 2 6 Végezetül Karácsonyi János standard munkája alapján megkíséreljük, ha csak hézagosan is, a törzsfői nemzetségeken kívül, de a törzs területén belül, a csatlakozott népeknél a (kíséreti) nemzetségeket is elhelyezni. A Tarján törzs területén, mint már fentebb említettük, a főfejedelmi nemzetség Pest megyét foglalta el. (Kurszán) Kíséreti nemzetsége volt a Zsidó. Esztergom megyében Tardos, Nógrádban Kácsik, Hevesben az Aba nemzetség szállása volt. A Nyék törzs területén az Árpádok egyik ága, nemzetsége, Fejér megyében volt honos. Kíséreti nemzetsége lehetett a káliz Baracska. Tolnában pedig az Apor nemzetséget találjuk. A Baranya megyei Kán nemzetség később, István király korában települt át Erdélyből Baranyába. (Bolya, Bonyha.) A Megyer törzs területén az Árpádoknak egy másik ága, Szabolcs foglalt helyet Szabolcs megye területén. E megye területén lehetett kíséreti nemzetség a két testvérről elnevezett Balog-Semjén. A Megyer törzshöz tartozó területen, Borsod megyében két nemzetség is élt. örsur és a Miskolc, őrsurt tartjuk honfoglaláskori nemzetségnek, míg a Miskolc nembeli Bors lehetett Borsod megye első ispánja. A Kürt—Gyarmat törzs területén a törzsfői nemzetség Csongrád megyében helyezkedett el. Békésben a Csolt, Arad és Zaránd megyékben a Dorozsma nem egy-egy ága, nevezetesen a Becse és Gergely nemzetségek szálltak meg. 2 2 3 Györffy: Elődeink 189. 2 24 Bartha: Őstörténet 182. 22 5Fritz Posch: Die deutsch-ungarische Grenzentwicklung im 10. und 11. Jahrhundert auf dem Boden der heutigen Steiermark. München, 1963. (Südostforschung, Band XXII.) Továbbiakban Posch: Grenzentwicklung 127-131. 22t Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest, 1980. I—V. kötet. Továbbiakban Cs: Tört. Földr. II. 817, 721.
