Századok – 1982

Tanulmányok - Magyar István Lénárd: „Quaestio bulgarica” (A kereszténység felvétele Bulgáriában) 839/V

874 MAGYAR ISTVÁN LÉNÁRD szerűen a Bulgáriában tartózkodó görög klérus alkotta elsősorban, illetve azok, akiket a közel negyedszázados evangelizációs munkásságuk során sikerült megnyerniök maguknak. Az eseményeknek döntő lökést és váratlan fordulatot adott, amikor a Vladimir politikájával elégedetlen ellenzék élére a visszavonult fejedelem, Borisz állt.156

Nem figyelhette tovább tétlenül az események olyan alakulását, melyben egész életműve, Bulgária jövője forgott kockán. Előjött szerzetesi visszavonultságából, kevés számú híveinek segítségével minden különösebb akadály nélkül ismét magához ragadta a hatalmat. Félretéve minden atyai érzést, fiát, Vladimírt megfosztotta a tróntól, börtönbe záratta, s a kor széles körben alkalmazott barbár szokása szerint fiának az uralkodásra való alkalmatlanságát azzal dokumentálta, hogy megvakíttatta . . .'s 7 Ezután általános gyűlést hívott össze Bulgáriában („convocato omni regno suo"), s ez az első bolgár nemzeti zsinat 893 őszén Pliszkában a következő határozatokat hagyta jóvá:158

Borisz Bizáncban nevelkedett kisebbik fia, az eredetileg egyházi pályára szánt Simeon foglalta el a bolgár fejedelmi trónt, akinek a személye és neveltetése megfelelő garanciát jelentett Bulgária további sorsának alakulására. Fontos határozatot jelentett -nem csupán szimbolikus gesztus — a főváros áthelyezése Pliszkából Preszlávba, kifejezve ezáltal is a pogány bolgár-török múlttal való teljes szakítást. Ez a szakítás nyelvi-etnikai téren egyaránt éreztette hatását. A sikertelen, elvetélt második pogánylázadásban részt vett bolgár—török bojár-arisztokrácia csúfos kudarca még tovább gyengítette etnikumának szerepét és jelentőségét a bolgár állam többségét alkotó szlávság mellett, melyben hamarosan nyomtalanul fel is olvadt. A zsinat legfontosabb határozata így az egységes nyelv megteremtése lett : Bulgária állami és egyházi életében egyaránt a bolgár-szláv nyelv lett Bulgária hivatalosan elismert nyelve. Ezen döntő fontosságú hatarozat meghozatalában nem kis szerepe volt természetesen Klimentnek is, aki szintén részt vett a zsinaton.15

9 A zsinatról Kiiment püspökké szentelve tért vissza Délnyugat-Makedóniába (Alsó-Moesiába), s püspöki székhelyéül Ochridot választotta az Ochridi-tó partján; ő lett a szláv nyelvű liturgia első püspöke Bulgáriában:160

"ßovXyapc^ yXúaap ттрйзтоя èniaKonoç KXîjjtojÇ кадштатси"161 Kiiment ochridi működésének eredményeként, s az akkortájt újra megerősödő bizánci kultúrhatás következtében kerülhetett sor a „glagolita" írásmód helyett a könnyebb, és az uniciális göröghöz egészen közel álló „kirillica", „klimentica", a cirillbetűs írásmód bevezetésére Bulgáriában.162 A 893-as esztendő sorsdöntő fordulót jelentett Bulgária életében: megszületett ; szláv nyelvű, autonóm bolgár egyház - az első nemzeti egyház a Balkánon. Ennek a; autonómiának a teljes értékű kibontakozását a hazai, szláv nyelvű klérus biztosította Miment munkássága Borisz fejedelem intencióinak megfelelően meghozta a csendes fel 15'Ibid. op. cit. p. 364. 15 7 Ann. Einsidlenses, op. cit. p. 140. - Rcginonis Chronicon, op. cit. p. 580. 1 S

,D. Obolensky, op. cit. p. 97. 1 s

9И. Богданов: Кратка история на българската литература. Част I. стр. 65. 66. 1 60F. Dvornik: Les Slaves, op. cit. p. 315. 161

Vita Clementis, PG. CXXVI. Cap. XX., 62. 162

И. Дуйчев: Връзки . . . стр. 365.