Századok – 1982
Tanulmányok - Magyar István Lénárd: „Quaestio bulgarica” (A kereszténység felvétele Bulgáriában) 839/V
A KERESZTÉNYSÉG FELVÉTELE BULGÁRIÁBAN 869 A bolgár kérdés Róma számára kedvező alakulása jótékonyan befolyásolta a keleti frank klérus vádaskodásai következtében 879 nyarán Rómába rendelt Method ügyét is: a pápa mindenben ortodoxnak ismerte el, sőt 880 júniusában kelt, Szvatopluk morva fejedelemhez intézett levelében129 ismét engedélyezi a szláv nyelv liturgikus használatát. Methodot megerősíti érseki jogaiban, s suffraganeusává addigi legnagyobb ellenfelét, Wiching nyitrai püspököt teszi meg. A pápa kikötése csupán annyi, hogy a szlávul celebrált misében az evangéliumot először latinul kell felolvasni. A szláv liturgia újbóli engedélyezése nem csupán a bajor klérus moráviai és pannóniai befolyásának csökkenését jelentette, hanem egyúttal ismét azt volt hivatva bizonyítani, hogy a szláv népek — s közöttük Bulgária is - mit remélhetnek Róma jurisdictiója alatt! Methodnak tehát sikerült saját maga és testvére életművét hatásosan megvédelmeznie Rómában: VIII. János pápa elismerte jelentőségét. Rómából Method 1. Basileos meghívásának eleget téve, Konstantinápolyba látogatott a 882-es esztendő folyamán, ahol találkozott Photios pátriárkával, aki majdnem két évtizeddel ezelőtt küldte őt és testvérét, Konstantin-Cirillt Moráviába. Mennyi minden történt azóta! Photios nagyon nagyra értékelte Method munkásságát, és ezért arra kérte, hogy hagyjon nála szláv klerikusokat és szláv liturgikus könyveket. Ez lett a magja a konstantinápolyi szláv centrum kialakításának, amely később kiegészült Method tanítványainak azon csoportjával, akiket Velencében I. Basileos megbízottja vásárolt a rabszolgapiacon, és kiváltva rabságukból, Bizáncba vitte őket.130 Bizáncból Method visszatért Moráviába, s most már haláláig nyugodtan dolgozhatott életmüvén, a szláv liturgikus nyelv további alkalmazásán. Mi történt ezalatt Bulgária és Róma vonatkozásában? Hogyan lett végrehajtva a 879/80-as konstantinápolyi zsinat határozata? VIII. János pápa megpróbált érvényt szerezni a zsinati határozatnak a római szék jogainak érvényesítése érdekében Bulgáriában, s a bolgár egyházzal elfogadtatni Nyugat pátriárkátusa alá történt átcsatolását. Hosszú és kiterjedt diplomáciai levelezése tanúskodik arról az erőfeszítésről, amelyet a pápa ez ügyben 879-882 között kifejtett. 879 nyarán, még a konstantinápolyi zsinat előtt széles körű diplomáciai tevékenységbe kezdett VIII. János a bolgár fejedelem megnyerése érdekében. Késznek mutatkozott a pápa még legátusainak a működése közben elkövetett hibáit is korrigálni,131 hogy Borisz visszatérjen Róma engedelmességére. Megkeresi levelében a Rómában már jól ismert Péter bojárt1 3 2 és más előkelőségeket is, hogy járjanak közben a bolgár fejedelemnél VIII. János kérésének teljesítése érdekében. De megkeresi leveleivel a horvát fejedelmi udvart is, először Sedeslavot,1 3 3 majd annak váratlan, erőszakos halála miatt Branimir horvát fejedelmet13 4 is, aki Róma hűségére tért, s példájának követését reméli a bolgár fejedelemtől, Borisztól is, akihez János velencei presbiteri küldi levelével.135 Ebben az 129 Ibid., op. cit. Ep. 255. pp. 222 I8 _2 i. 223, 224 ,4. 1 10 F. Dvornik: op. cit. p. 50. 13 1Op.cit.MGH, Ep, 1. p. 146ц_jo, 14-37; Ep. 182. 1 32 Ibid. op. cit. p. 147!_2, 6-18;EP- 183 -1 33Ibid. op. cit. p. 14 7 |9_2o, 24 —34i EP- 184 -1 34 Ibid. op. cit. pp. 151 35_39, 1524_4 0 ; Ep. 190. 13 5 Ibid. op. cit. pp. 15З30-32, 36-38; 1541 -27; Hp 192.
