Századok – 1982
Tanulmányok - Magyar István Lénárd: „Quaestio bulgarica” (A kereszténység felvétele Bulgáriában) 839/V
A KERESZTÉNYSÉG FELVÉTELE BULGÁRIÁBAN 855 is. hogy Német Lajos a frank misszió révén közvetve beavatkozhasson Bulgária életébe. Vagyis a bizánci gyámkodás után módja nyílt elkerülni Bulgáriának a jóval lazábbnak ígérkező keleti frank függőséget is. Ez a tény magyarázza végső soron a nem várt római misszionáriusok meleg fogadtatását Bulgáriában. Megérkezésükkel kezdetét vette a latin egyházszervezés időszaka Bulgáriában. A latin misszió tökéletesen tisztában volt saját nehéz helyzetével, hiszen I. Miklós pápa „Responsa'"-iból előzetes információkkal rendelkeztek arról a súlyos örökségről, amelyet a görög klérustól kellett átvenniök. Tudomást szereztek ennek jellemző „módszereiről"', amelyek annyi atrocitást eredményeztek két esztendő alatt: még a bűnbánat tartását sem engedélyezték a pogánylázadásban részt vett nép számára.6 5 Gyökeresen más szellemben kellett Formosusnak és társainak misszionáriusi munkájukat folytatniok: a pogány bolgárok keresztény hitre térése során semmiféle erőszakot nem volt szabad alkalmazniok. egyedül csak a józan észre és a keresztény hitre apellálhattak, egyetlen eszközük csakis a meggyőzés lehetett.6 6 Mennyire nem illenek ezek a módszerek saját koruk gyakorlatába, mennyire egy egészen más korszak, az ősegyház kereszténységének kezdeti lendülete az, amit I. Miklós pápa követendő például előír a 9. század második fele számára! Pedig ez a bolgár valóság, amely a „Responsa"-kból elébük tárult még a megérkezésük előtt, egyszerűen elszomorító volt, nem kecsegtetett semmiféle illúzióval hittérítő munkájuk gyors sikereit illetően. A neophyta bolgár kán egyszerűen képtelen volt a lényegest megkülönböztetni a lényegtelentől, s egyebek mellett aziránt érdeklődött I. Miklós pápánál, hogy szabad-e lófarkat viselnie hadijelvényként háború idején.6 7 Hogyan lehetett volna elvárni tőle a kereszténység alapvető tanai iránti érzékenységet és fogékonyságot? Két éweía kereszténység bizánci közreműködéssel történt felvétele után még mindig ott tartott, hogy megpróbálta a többnejűséget átmenteni újonnan szerzett keresztény „meggyőződésébe",6 8 vagy mindezt összeegyeztetni egy, a bolgárok által mágikus, gyógyító erejűnek tartott kő tiszteletével.6 9 Lófarok, bigámia és bolgár Kábakő: így festett a bolgár valóság a latin misszió megérkezésekor, a görög klérus két esztendei bulgáriai működése nyomán. Úgy tűnik, hogy egy-két év evangelizációs munkája nem is hozhat más eredményt egy olyan korban, amikor egy egész nép keresztény hitre „térítését" „hivatalosan" évszámhoz lehet ugyan kötni, ám az „evangélium" terjedési iránya többé már nem „lélektől lélekig", hanem egyszerűen „fejedelemtől alattvalóig". S ezen a téren semmiféle misszió sem számíthatott egyéb „eredményre"! Annál meglepőbb volt viszont ilyen körülmények között a bolgár kán tapogatódzása Rómában az önálló egyházi hierarchia felállításának esélyeit illetően! Ezen a téren Borisz fejedelem egészen meglepő tájékozottságról tett tanúbizonyságot, többek közt kiderül, hogy ismeri vagy legalábbis hallott a görög ecclesiologia legfontosabb tételéről, a pentarchia elvéről: hogy ti. az egyetemes egyházat öt pátriárka kormányozza. Erről a tanításról kérdi a pápa véleményét: hány igazi pátriárkája van a kereszténységnek,7 0 6 5 Response, op, cit. Cap. LXXVIII. 6 6 Ibidem, Cap. XLI. 6 11bid. Cap. XXXIII. 68 Ibid. Cap. LI. 69 Ibid. Cap. LXII. '"Ibid. Cap. XCII. 2»
