Századok – 1982
Tanulmányok - Magyar István Lénárd: „Quaestio bulgarica” (A kereszténység felvétele Bulgáriában) 839/V
850 MAGYAR ISTVÁN LÉNÁRD megtiltotta ,.neophyta" laikusok püspökké szentelését.3 7 tehát ezen a címen legfeljebb csak megkérdőjelezni lehetett, de semmiképpen sem eleve kétségbe vonni Photios pátriárkaságának érvényességét. Jellemző módon nem is Ignatios. hanem Photios hívei fellebbeztek Rómához!3 8 I. Miklós pápa ilyen előzmények után elérkezettnek látta az időt a pápai követelések felújítására lllyricum vonatkozásában. 860. szeptember 5-én kelt levelében tiltakozik III. Mihály császárnál a szigorúbb római joggyakorlatnak megfelelően a neophyta laikus Photiosnak „per saltum" a konstantinápolyi pátriárkái trónra emelése ellen, valamint visszaköveteli Illyricumot és szinte az egész Balkánt Bizánctól!39 Továbbá Ignatios és Photios ügyének kivizsgálására két pápai legátust küldött Konstantinápolyba. A 86l-es konstantinápolyi zsinaton Photios egyelőre teljes győzelmet aratott. A zsinat a 343-as serdicai zsinat elvi alapján állva elfogadta a Rómába való fellebbezési jogot, a letett Ignatios pátriárka viszont kijelentette: „Ego non appellavi Romám, nec appello";40 a pápai legátusok pedig hatáskörüket túllépve elismerték Photiost. Azt azonban már nem sikerült elémiök. hogy ennek fejében Illyricumról a konstantinápolyi patriárchátus lemondjon Róma javára. Photios mindenesetre időt nyert, és legalizálta a konstantinápolyi egyházon belüli helyzetét. I. Miklós pápa a történtek után megsemmisítette legátusainak a döntését 863-ban a lateráni zsinaton, Photiost pedig pátriárkái méltóságától megfosztotta, letettnek nyilvánította és kiközösítette, egyedül Ignatiost ismerve el törvényes konstantinápolyi pátriárkának.4 1 Ilyen feszült egyházpolitikai viszonyok között került sor a bizánci ellenoffenzívára, a morva misszió elküldésére, szintén 863-ban. A misszió vezetői Photios legközelebbi munkatársai voltak: lllyricum jurisdictiójának további sorsa most már csak a bolgárokon múlott, viszont köztudott volt Borisz terve nyugaton éppúgy, mint Bizáncban, hogy 862-ben ígéretet tett Német Lajosnak a kereszténység felvételére a nyugati rítus szerint! A morva misszió eszköz volt Bizánc kezében, vele kívánt Bulgáriára nyomást gyakorolni. Majd közvetlenül ezután a kifinomult bizánci diplomáciát felváltotta a jóval brutálisabb bizánci intervenció, amely 864-re lllyricum jurisdictióját a bolgárok bizánci közreműködéssel történt megkeresztelésével egyelőre Konstantinápoly hatáskörébe utalta. Ezzel a pápaság reményei lllyricum visszatérésére egy időre szertefoszlottak.4 2 II. 1. A kereszténység felvételének következményei és a bolgár egyházi kérdés keletkezése A kereszténység bizánci közreműködéssel történt felvételével Bulgária külső és belső problémái egyáltalán nem oldódtak meg. Éppen ellenkezőleg, azok a bizánci 37F. Dvornik: Photius, Nicholas I and Hadrian II. Byz. Slav. XXXIV. Prague, 1973. p. 37. 3 s F. Dvornik: Byzance et la primauté romaine. Paris, 1964. p. 97. 39 MGH. Ер. VI. pp. 438. "F. Dvornik. op. cit. pp. 98-99. 4 'Д. Ангелов,op. cit. pp. 317-318. i2 F. Dvornik: Photius, Nicholas I and Hadrian II., op. cit. p. 39.
