Századok – 1982
Tanulmányok - Magyar István Lénárd: „Quaestio bulgarica” (A kereszténység felvétele Bulgáriában) 839/V
A KERESZTÉNYSÉG FELVÉTELE BULGÁRIÁBAN 841 északi limes 602-ben történt átszakadása után Bizánctól elhódítottak. Az így létrejött „Szklaviniák" egy részére, az Al-Duna és a Balkán hegység között, pár évtizeddel később rátelepedett Aszparuch (Iszperich) vezetésével a Volga mellékéről egy egészen más etnikum: a bolgár-törökök harcias népe, amely így a bolgár állam keretein belül egyesítette mindkét etnikumot: a szlávokat és a bolgár-törököket. A 7. század közepétől Bizánc legértékesebb tartományai: Szíria, Palesztina, Egyiptom, majd legvégül Észak-Afrika sorra esnek áldozatul az arab hódításnak, Bizánc pedig gyakorlatilag Kisázsiába szorul vissza, összeomlik közigazgatási és egész gazdasági rendszere; megszűnik a korábbi provinciarendszer, és eltűnik a latifundium, hogy átadja helyét a kisbirtokos katona-parasztságnak, amely megújítja belülről a birodalmat. Létrejön az új katonai-közigazgatási szisztéma: a thema-rendszer, amely a faluközösségekbe tömörült sztratiótész-georgosz vállain nyugszik.s Bizáncnak ilyen körülmények között nem állt módjában kevésbé értékes balkáni tartományaival törődnie. Kénytelen volt eltűrni, hogy a szlávok még az egykori Hellász területét is egészen elárasztották, le egészen Kréta szigetéig. Az első ellenintézkedésre csak a század végén. 680 körül, a bolgár állam megalakulásával egyidőben kerülhetett sor: a főváros közvetlen környékének védelme érdekében megalakult Kelet-Thrákiában az első európai thema: Thrákia. Ezzel kezdetét vette a thema-rendszer európai bevezetése a Balkán-félszigeten egykori elvesztett területeinek visszafoglalása érdekében. A ..Szklaviniák" fehér foltjai sorra tünedeztek el a térképről: sorsuk megpecsételődött. Vagy Bizánc számolta fel őket. vagy az újonnan megalakult fiatal bolgár állam terjesztette ki rájuk fennhatóságát.6 A bizánci ellenoffenzíva mindenütt a tengerparti városokból indult ki. ahol még megmaradt a görög etnikum. A ..reoccupatio" folyamata mindenütt együtt járt a thema-rendszer bevezetésével Thrákiában, Makedónia. Hellász, illetve Dalmácia területén.7 Ahol sor került a thema-rendszer bevezetésére, ott reálisan létezett ismét Bizánc hatalma. Ahol nem. ott szláv államalakulat jött létre - előbb vagy utóbb — a Balkánon: A thema-rendszer bevezetése mindenütt együtt járt a „rehellenizáció", a visszagörögösítés folyamatával, s ennek a legkiválóbb eszközéül a pogány szlávok keresztény hitre térítése, a ..rechristianisatio" bizonyult. Ilyen előzmények után érthető Bizánc érdeklődése a bolgár állam sorsának további alakulása iránt. Ha a bizánci „reconquista" katonai-politikai eszközökkel már nem is vált lehetségessé a bolgár állammal szemben, sőt: a Balkán-félsziget északkeleti és középső részén, az Ión-tengertől egészen Pannóniáig Bulgária bizonyult erősebbnek Bizánccal szemben, Bizánc ennek ellenére még megmenthette a befolyását a ..rechristianisatio" révén. „Ultima ratio": kultúrexpanzió a kereszténység terjesztésének ürügyén . . . 5 A kérés bővebb irodalmát 1. Г. Острогорски: Привреда и друштво у Византщском Царству. Београд 1969. 6 Ivan Bozic, Sima Circovic, Milorad Ekmecic, Vladimir Dedijer: Istorija Jugoslavije. Beograd 19732;pp. 27-28. 1Г. Острогорски: Историйа Византийе. Београд 1969. стр. 198-199. Г. Острогорски: Визаштуа и Словени. Београд 1970. Визант^ско)ужнословенски односи. Политички односи. стр. 25. Византина и Йужни Словени. стр. 11-13.
