Századok – 1982
Közlemények - Tóth Ede: Mocsáry Lajos elveszettnek tartott röpirata: „A kiegyenlítés” 760/IV
MOCSÄRY LAJOS RÖPIRATA 779 Hogy szerencsétlenséget hoztak-e ránk az 1848-ki márciusi napok, erre csak a jövendő idő fogja megadni a feleletet. A kishitűek úgy látják, hogy a felelet már megvan, mert a tizenkét évi szenvedésnek és a mostani kínos vajúdás és bizonytalan jövőnek ott van eredete, hinc derivata clades in pátriám populumque fluxit.6 7 De úgy hiszem, az ítélet még idő előtti. S ha felvesszük, hogy 1848-ban átestünk egyszerre a jogegyenlőség és közteherviselés nagy kérdésein, s átéltük annak mint nagy politikai rendszabálynak minden rázkódtatásait és utófájdalmait; ha felvesszük, hogy akkor egyre megszabadultunk mindazon korukat túlélt institúcióktól, melyek teljességgel képtelenek voltak immár arra. hogy egy megifjult s a haladás pályájára kiszállt nemzetnek szabadabb mozgást engedjenek; ha felvesszük, hogy különben talán igen sokáig kellett volna a helyesebb alkotmányos fogalmaknak küzdeniök a nálunk megrögzött kisszerű megyei felfogás és sérelmi országgyűlések rendszerével; de ha felvesszük másfelől azt is. hogy a lefolyt 14 év alatt két nagy epochával gazgadítottuk történetünket, a forradalmi háború és az 1860- 1861-i évek epocháival." s hogy e két epocha közé eső idő alatt a szenvedésnek keserű, de kimondhatatlanul tanulságos és edző iskolájában hathatósan gazdagítottuk nemzetiségünknek szellemi tartalékait: akkor azt kell hinnünk, hogy ha fátuinszerű volt is ama korszak, nem bal- - hanem jó sorsunk hozta azt reánk; azt kell remélnünk . hogy az 1848 előtti idő volt az, melyben Magyarország még nem volt. és 1848-ban kezdődik azon korszak, melyben Magyarország - lesz! Ennyit akartam elmondani az 1848-i törvényekről, vagy mint a lapok elején megjegyzem, e tárgy körül, feleletül ama törvények s keletkezésük ideje ellen szórt rágalmakra. Tán még később fogom e tárgyat érinteni. Hogy miért mondta ki a nemzet tavaly az 1848 jelszót, miért ragaszkodik ma is ezen jelszóhoz? ott van a két felirat, olvassa el újra. akinek fejét a legújabban szélnek eresztett sok szóbeszéd netalán elkábította volna; ama feliratok igéi kielégítik, aki szomjúhozza az igazságot, s mint friss szellő eloszlatják a kétkedésnek, a konok ráfogásnak minden ködét. Hetedik fejezet Az „Egy év" története Kecskeméthy Aurél úr jelesen egybeállította az 1860-61-ki év történeteit." Nem osztom politikai alapnézeteit, különösen nem ama rezignációt. mellyel tekinti állapotunkat; de elismerem, hogy méltányossággal szól a volt országgyűlésről, kellő komolysággal és szabad felfogással, mi kellemes ellentéte azon frivolitásnak és magas paripáról való lefelé beszélgetésnek, melyhez ama táborból szokva vagyunk; sajnálatos, hogy igen erős kitételeket használ, ahol kárhoztat. Hanem a megyék iránt igazságtalan. Az októberi diplomának nemzői és bábái7 0 meglehet azért állították vissza mindenekelőtt a megyéket, mivel azt gondolták, hogy a nemzet, mely a sanyarú tizenkét és alatt ugyancsak elszokott a 6 hinc derivata clades in pátriám populusque fluxit = az innét kiinduló csapás a hazára a népre háramlott 6 "epocha = korszak: figyelemre méltó, hogy itt nem 48-at, hanem a „forradalmi háborút" 1848/49-ben tekinti nagy korszaknak, bár erről az adott körülmények között nem írhatott. ''''Kecskeméthy Aurél (Vác, 1827. - Budapest. 1877) A szabadságharc ellenzője, az abszolutizmus kiszolgálója, 1860. októbertől a Sürgöny c. hivatalos kormánylapnak szerkesztője. Kákay Aranyos álnéven írt konzervatív szellemű gúnyiratokat liberális közéleti szereplőkről. 1851-ben írta Magyarország összpontosítása Ausztriában. Pesten megjelent röpiratát. 1854-től a belügyminisztérium sajtóreference, 1857-ben Széchenyi látogatói között. 1857-ben az alkotmány visszaállításáról Die Lebensfrage Österreichs oder ist noch eine Vermittlung zwischen Österreich und Ungarn möglich? című Braunschweigben jelent meg röpirata. 1859. március 3-án magatartásának változása miatt házkutatást tartanak lakásán, önigazolása után lett az említett kormánylap szerkesztője. 1862-ben jelent meg a Vázlatok egy év történetéről c. tanulmánya, amellyel Mocsáry a továbbiakban polemizál. 1867-től Kecskeméthy a Deák-párt konzervatív szárnyához tartozott. 7 "Az Októberi Diploma 1860. október 20-án jelent meg Bécsben, Rechberg gr. ellenjegyzésével, az országgyűlést egybehívó rendelet 1861. január 16-án kelt, Vay Miklós és Zsedényi Ede ellenjegyzésével.
