Századok – 1982
Közlemények - Tóth Ede: Mocsáry Lajos elveszettnek tartott röpirata: „A kiegyenlítés” 760/IV
MOCSÄRY LAJOS RÖPIRATA 773 leg igen labilis állapotban volt. így pl. az ország fővárosának, Budapestnek történelmi sorsa: főváros lesz-e, vagy vidékies tartományi székhely? Hasonló az uralkodót helyettesítő nádori hatáskör sorsa, amelyet 1848 nyitva hagyott, és az 1867. évi dualista újjárendezés sem oldott meg, hanem függőben hagyott. Mocsáry ismeretlen röpirata egyben azért is figyelemre méltó, mert benne az 1848. évi forradalom és szabadságharc előkészítő éveiben felnövő új generáció hangja szólalt meg, amely ugyanakkor részben sok reformkori szellemi kötöttségtől mentes, részben az 1848/49. és azt követő évek élettapasztalataiból szerezték politikai alapélményeiket felnőttkori politikai tevékenységükhoz. Mocsáry azon kevesek közé tartozott, akik e rendkívüli történelmi eseménysorozat önismeretre kényszerítő benyomásait egész életükben, a hatalmi politika Magyarországra nézve előnyösnek tünő változásai között is megőrizték. Az alábbiakban legyen szabad a röpirat két választott fejezetének szöveghű közlésével bemutatni a röpirat eredeti gondolatait és stílusát. A röpirat teljes szövegének ismeretében úgy érzem, a magyar könyvkiadás nemes adósságtörlesztése lehetne, ha annyi év után Mocsáry eddig ismeretlen, mai szemmel is értékes gondolatokat tartalmazó elkobzott röpirata megjelenhetne. Végül szükségesnek látom az alább következő eredeti és ez alkalommal először publikált szövegrészletek közlésmódjáról tájékoztatni az olvasót. A Századok szerkesztősége az MTA helyesírási szabályzatának alapelveit értelmezve a Kiegyenlítés c. röpirat fejezeteinek szövegét nem az eredeti nyomtatvány betűszedése, hanem a ma elfogadott írásmód szerint kérte közölni. Az első közlés tehát szóról szóra megegyezik az eredetivel, de nem betűhív közlés. A levéltári iratok eredeti nyelve német. A szerkesztőség kívánságára az eredeti német nyelvű szövegközlést mellőztem, és csupán annak fordítását közlöm. A jegyzetekben megjelölöm az eredeti röpirat és a közölt levéltári iratok pontos lelőhelyét. A röpirat szövegében előforduló idegen nyelvű kifejezések magyarázatát (feloldását) a jegyzetekben a szerkesztőség kívánsága szerint jelölöm, a szólásmondásokat és idegen nyelvű idézeteket fordítom, az előforduló történelmi hivatkozások, események, személyek adatait viszont a legszükségesebb utalásokra korlátoztam. Néhány esetben a szöveg megértését elősegíteni kívántam a röpirat szövegében előforduló kortörténeti eseményekre utaló részletek pontos jelzésével, forráshelyének megjelölésével. * RÉSZLETEK Mocsáry Lajos: A kiegyenlítés c. röpiratából Negyedik fejezet Az 1848-i tönények Szüntelenül ismétlik, hogy az 1848-i törvények rögtönzések. Calumniare audacter semper aliquid haeret34 , még utoljára lesz ember, kivel elhitetik, hogy az 1848-i törvények csakugyan egészen másfajta valamik, mint a többiek, melyek a Corpus Jurisban állanak, ezek valóságos annak rendje szerint hozott igazi törvények, azok csak „rögtönzések". És ezt ismétli mindenki különbség nélkül, aki a 34 Calumniare. . . = a vakmerő rágalmazásból mindig megmarad valami
