Századok – 1982
Közlemények - Hidas Peter I.: Az osztrák kormányzat gazdaságpolitikájának hatása Magyarországon 1849–1853 743/IV
AZ OSZTRÁK. KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA MAGYARORSZÁGON 755 zölték a juttatásban újonnan részesültek névsorát. Az orosz intervenciós erők által 1849-ben okozott károkért is fizettek némi kárpótlást.8 2 A kormány kiterjesztette a technikai segítséget a családi birtokaik művelését folytató földbirtokosoknak, valamint olyan vállalkozóknak és parasztoknak, akik újonnan vásároltak földet. A méntelepek a királyi istállókból származó apaállatokat kaptak a magyarországi lóállomány minőségének javítására.8 3 Modern dohányültetvényeket is szerveztek. A reformkormány egyik röpirata büszkén állítja, hogy Bécs „nagyszabású, minden szintre kiteijedő mezőgazdasági iskolákat és programot kezdeményezett (Magyarországon)".8 4 Az oktatási miniszter rendszeres évenkénti segélyt nyújtott a magyaróvári Mezőgazdasági Főiskolának.8 5 Anyagi támogatással és bátorítással ösztönözte a kormány egy, a magyar erdőgazdálkodás tudományos fejlesztését elősegítő erdészeti egyesület alapítását.8 6 1851 végén modern mezőgazdasági módszereket bemutató kiállítás nyílt meg Pesten. A kormány mezőgazdasági gépeket importált,és kiváló minőségű szarvasmarhákat hozott be külföldről.8 7 A magyar mezőgazdaság modernizálására az úrbéri viszonyok megszüntetésének kellett feltenni a koronát. A liberális centralisták gazdasági megújító törekvései nem lehettek teljesek Bach szociális programjának teljesítése nélkül. A jobbágyfelszabadítás a magyar dzsentri bürokráciával együttműködve - amennyiben azt a „társadalmi igazságosság szellemében"8 8 akarták foganatosítani — a belügyminiszter magyarországi napi közigazgatási tapasztalatai alapján nem volt megvalósítható. Bach elutasított a földreformmal kapcsolatos kérdésekben minden tárgyalást a nemesekkel „abban a hitben, hogy bármilyen elvekben is állapodnak meg, ezen a módon az mindenképpen ellentétes lesz a falusi tömegek érdekeivel".8 9 Ennek következtében a felszabadítási pátens kiadása jelentős késedelmet szenvedett. Ezt a törvényt csak a provizórium utolsó napjaiban hozták meg, és a végrehajtás azoknak a „Bach-huszároknak" a feladata lett, akik 1853-tól kezdve felváltották a leginkább ellenkező magyar köztisztviselőket. Ha a „megfiatalítás" nem oldható meg együttműködve a magyar uralkodó osztállyal, Bécs kész volt nélkülük is cselekedni. 1849. és 1853. között Ferenc József kormányzata megkísérelte, hogy gazdasági biztonságot és jólétet hozzon az egész birodalom számára. Magyarország gazdaságát meg akarták újítani, iskoláit modernizálni, a közigazgatást és a törvényhozást mentesíteni a bürokráciától, és törvényeit korszerűvé kívánták tenni. Szó sem volt a pacifikált ország kizsákmányolásáról vagy gyarmatosításáról. Magyarország egyenlő feltételekkel vett részt a birodalmon belüli munkamegosztásban, sőt végső soron az osztrák vezetésű egységes németországi közös piac előnyeinek élvezetében. ' ' Berzeviczy Albert: Régi emlékek 1853-1870. Budapest, 1907. 64. S3 Pesti Napló, 1851. október 30. és 29. "Anonymus (Bernhard Fischer von Mayer): Rückblick auf die jüngste Entwicklungs-Periode Ungarns (Vienna, 1857), 73-74. Brenman, Economic Reform, 206. '5 Pesti Napló, 1851. augusztus 18. ®6 Uo. 1851. július 9. "Uo. 1851. november 3,,Jirkovsky: A magyarországi pénzintézetek, 44. '»Heinrich Friedjung: Österreich von 1848-1860.1., (Stuttgart, 1908), p. 349. ' ' Johann Kalchbert: Mein politisches Glaubensbekenntnis, (Leipzig, 1881), 308.
