Századok – 1982
Közlemények - Varsányi Péter István: Nagykikinda és a Délvidék 1848 tavaszán 718/IV
732 VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN V. A Pesti Hírlap 1848. május 25-i száma adott először hírt a legfontosabb rögtönítélőszék tárgyalásának, működésének kezdetéről: „Május 3-án három osztályban ült össze a vizsgáló választmány, negyedik volt a rögtönítélőszék." A bíróságok munkájának ismertetésében, elemzésében a leglényegesebb, legérdekesebb jegyzőkönyvre támaszkodunk: a nagykikindai vésztörvényszékére. Ennek lelőhelye a karlócai Vajdasági Levéltár (Arhiv Vojvodine), ugyanis Ghyczy Kálmán igazságügyminisztériumi államtitkár — formai hiányosságokra hivatkozva — 1848. október 23-án Torontál megyének küldte vissza, s így maradt az említett archívumban.78 Fentebb szóltunk arról, hogy Nagykikindán a rögtönítélő bíróság Sánka Lajos elnökletével kezdte meg vizsgálatát, ítélkező munkáját. E töivényszék elé hét személyt állítottak: Djordje Titelskit, UroS Rajkovot, Avram Rajkovot, Arsa Vukidot, Vasa Stanojevet, Vasa Tomint és fivérét, Laza Tomint. Vegyük sorra, hogy milyen főbenjáró bűn elkövetéséért kellett e vádlottaknak felelniük! Djordje Titelski bűnéül azt hozták fel, hogy ő kereste meg a pincéjében rejtőzködő Cuníid tanácsost, akire — a tanúk állítása szerint — az első csapásokat ugyancsak ő mérte. Azzal is vádolták, hogy a már halott, s „közszemlére" kitett tanácsos tetemét meggyalázta. UroS Rajkovot öt vádpontban találták vétkesnek: ő volt az, aki elsőként szállt szembe a kivezényelt katonasággal („ . . . melly merénye a többi népnek buzdító jelül szolgált"); a kerületi zászlót „ . . . a lázadás buzdítására használni nem átallotta"; részese volt az Aleksandar Isakovié elleni merényletnek, valamint Stojanovid megyei főügyész háza szétdúlásának; ő is kényszerítette az elöljáróságot segélykérő levelek írására, s az egyik elvitelére - Karlovára és Frányovára - is ő vállalkozott. Avram Rajkovot a rögtönítélő bíróság négy vádpontban marasztalta el: „... a nevezett néplázadásnak egyik fő előidézője" volt; a katonaság távozása után vezette a kerületi ház elleni támadást, a pandúrok fegyvereit elvette ; részt vett Isakovié meggyilkolásában, valamint a rabok kibocsátásában a kerület tömlöcéből. Arsa Vukid elleni vádpontok: a börtönből történt kiszabadítása után durván a börtönőrre támadt; fő szerepet játszott íundid meggyilkolásában, majd az azt követő rablásban, rombolásban; az elöljárók — segélykérő levelek írására — kényszerítésének egyik kezdeményezője volt. A rögtönítélő bíróság a tizenegy napig (május 3-tól 13-ig) tartó tárgyalás során 42 tanút idézett és hallgatott meg. Az ítélet egyik vádlott esetében sem lehetett kétséges, mind a négyet kötél általi halálra kárhoztatták. Először Arsa Vukidot végezték ki (május 6-án 13 óra 30 perckor), követte őt egy óra múlva Djordje Titelski; május 8-án UroS Rajkov, 13-án Avram Rajkov felakasztására került sor. Csernovits Péter királyi biztos május 7-én azt jelentette a kormánynak, hogy a nagykikindai lázongás és rablás — a katonai erő megjelenésére — megszűnt. A kormánybiztos szerint e lázadás indítói „ .. . illír bujtogatok voltak, de a népben helybeli viszonyokból eredt bosszúérzet dolgozott"7 9 . Az illír lázító pedig nem volt más, mint a •"Leltári száma: AV. Torontalska zup. 1848. 136. doboz 2976. sz. 15 P H. 1848. 50. sz. (május 7.)
