Századok – 1982
Közlemények - Varsányi Péter István: Nagykikinda és a Délvidék 1848 tavaszán 718/IV
726 VARSÁNYI PÉTER ISTVÁN A levél megírása után az a kérdés merült fel, hogy ki vigye el azt a szomszédos falvakba. „Ekkor Rajkov Uro? jött előmbe mondván: engem rendeltek Karlovára és Frányovára, én tehát neki adám át a Kárlova—Frányovai levelet. — Ő ittas lehetett, de hogy nagyon részeg lett volna, nem mondhatom" — olvashatjuk Uditzky tanúvallomásában . A bíróság — Uroá Rajkov perében — meghallgatta Sima Stanaéev karlovai esküdtet és Vasa Filippovié karlovai tanítót, akivel a nevezett faluban a levelet felolvastatták. (Tudjuk továbbá azt is, hogy Mokrinban Sima Suvaj6ia, Josephován Nerándzsits András bíró vette át a kikindaiak levelét.) Stanaéev szerint „ . . . húsvét hétfőn estvéli 8 óra tájban egy kikindai kocsin négy ember jővén a bizonyos lázadási nyílt levéllel". Vagy húsz helyi lakost sikerült ugyan fellázítani, de a közbelépő bíró lecsülapította őket, s a kikindaiakat tovább menesztette Frányovára. A Torontál megyei Frányován már nem ütköztek ilyen akadályba. A Pesti Hírlap május 25-i száma említi, hogy „Frányováról is számosan hozattak be Kikindára, akik april 25-én a majorsági földeken levő épületeket gyújtották fel, vagy akik ezen kihágásban némi részt vettek". A rögtönítélő bíróság bizonyító anyagában az eset a következőképp szerepel: „ ... a Frányovai község a vagyonosbak gazdasági szállásait a legnagyobb botránnyal felgyújtották, és ugyancsak Frányováról számosabb lázadok ide is megjelenvén, ők azt is - minek rombolásában és rablásában a Kikindai lázadók kifáradtak, összerombolták és elrabolták."4 1 Május 5-én Karácsonyi főispán arra utasította Parcsetich főszolgabírót, hogy a „temérdek befogatott Egyének" közül a „fő bujtogatókat - fő gyújtogatókat - vagy gyújtogatásra ingerlőket" küldje be a megyeszékhelyre. A megmozdulás, majd az azt követő eljárás méreteire utal az egyik mondat (s ezért idéztük a főispán rendelkezését): „A többieket, miután itten ismét 100 Rabot elhelyeztetni lehetetlen, tartsa othon."4 2 A rend helyreállítására szánt katonaság - Kiss Ernő ezredes vezetése alatt — Zsombolyán gyülekezett (április 27-én 800 gyalogos és tetemes lovasság állomásozott már ott, s mintegy 1000 gyalogost még vártak.)4 3 Néhány adalék csupán a sebtében elrendelt katonai intézkedésekhez. Az Újpécs helységben tartózkodó Kiss Ernő ezredes április 25-én jelentette a temesvári főhadparancsnokságnak a kikindai eseményeket s az általa kibocsátott katonai rendelkezést.44 Ez pedig a következő volt: ezredének (a „Hannover Királya" nevű 2. huszárezred) Csákováron és Versecen állomásozó századait Nagykikinda körzetébe irányította; a két század vonulásának irányát — a szükséges intézkedések megtétele céljából - április 26-án közölte Temes megye alispáni hivatalával.4 5 Csernovits Péter a minisztertanács beleegyezését kérte április 30-án ahhoz, hogy a budai főparancsnoksághoz tartozó katonasággal adandó alkalommal rendelkezhessék. Az 1848. május 3-án tartott „minisztériumi tanácsülés" meglehetősen körültekintő intézkedést hozott. Amennyiben a Csernovits „kezeügyében" lévő, s a péterváradi főhadparancsnokság hatáskörébe tartozó 53. „Leopold Ludwig" gyalogezred egyik zászlóaljának felhasználását a lázadók ellen veszélyesnek találná (valószínű a nem magyar legénység miatt), akkor a 41 A V. Torontalska zup. 1848. 136. doboz 2976. sz. 4 J Uo. 137. 81/2. sz. 4J P. H. 1848. 45. sz. 44 Hadtörténeti Intézet Levéltára, 1848-49. évi gyűjtemény. 1/49. sz. 4 s AV. Tamiska zup. (Temes megye) 1848. 1003. doboz 437. sz.
