Századok – 1982
Tanulmányok - Lukács Lajos: Frigyesy és Garibaldi 1866–68-ben 689/IV
704 LUKÁCS LAJOS megszállják Venetot —, de ennek öröme, aligha képes ellensúlyozni a Custoza és Lissa miatt érzett keserűséget, hogy végül is Velencét korántsem az olaszok katonai sikerei hozták vissza, hanem a poroszok cseh földön aratott diadala és III. Napóleon Bécsben tett közvetítő akciói.49 Az már az egyéni sorstragédiák körébe tartozik, hogy az alig 22 esztendős Pulszky Gábor, Frigyesy zászlóaljának bátor harcosa — aki jó egészségben és szívós kitartással küzdötte végig a nehéz hadjáratot, nem sokkal Firenzébe visszaérkezése után ágynak esik, esti lázak gyötrik. Még arra nagy nehezen vállalkozik, hogy apját Magyarországra kíséije - ahol Pulszky Ferenc felesége és Henriette leánya a tífusz áldozata lett —, de napok múlva ő is megbetegszik, és az alpesi csatákban meggyötört és legyengült ifjú testét napok alatt elragadja a járvány.5 0 Frigyesy kezdetben csak annyit tudott, hogy fiatal bajtársát láz gyötri. „A kis Gábor barátomtól levelet kaptam a napokban, melyben közli esteli lázát, szegény bajtárs! neki is drágán kell fizetni a Tiroli bérceken tett fáradságos hadjáratot."5 1 Mint már oly sokszor a 60-as években, Frigyesy ismét a garibaldisták ismert sorsát járja... A hivatalos kitüntetések, dicséretek, sőt előléptetés ugyan nem maradnak el, de vajon mindez kárpótolhatja-e a Garibaldi ügyéhez és eszméihez hű önkéntest a nemes célok és tervek kútba eséséért? 5 2 Miként oly sokszor a Risorgimento küzdelmes történetében, a monarchia kormánya felemás, ellentmondásos , szégyenletes utat választ — határozottságot, keménységet csak a népi tömegek igényeinek és szándékainak visszautasításában mutat, a garibaldista seregek gyors feloszlatásában és további terveik, szándékaik keresztezésében, rendőri ellenőrzésük kiterjesztésében.5 3 Az 1866—67-es év Frigyesyt vitathatatlanul válaszút elé állítja. A Risorgimento nemzeti célkitűzései, ha felemásan, ha a monarchia és vele szövetséges társadalmi erők érdekeinek megóvása mellett, de mégis a megoldás útján haladnak. Igaz, Róma még nem szabad! Feladat akad még bőven Itáliában a demokratikus tábor számára. A nagyfokú társadalmi elégedetlenség 1866. szeptemberében Palermóban véres lázadássá érlelődik, melyet a monarchia könyörtelenül elfojt — a dél-itáliai szociális problémák kézzelfogható rendezése nélkül.5 4 A közvélemény figyelmét az 1866-os háború vesztes csatáinak, keserű pillanatai okozóinak kipellengérezésével igyekeznek lekötni — miközben az ismét Ricasoli kezébe került kormány jobboldali vizeken evez tovább, alkalmazkodva III. Napóleon itáliai érdekeihez.5 5 Az utóbbi, miközben színpompás jelenetek között kivonja a francia helyőrséget Rómából, az Angyalvárra a francia zászló helyébe felhúzatja a pápai lobogót — egyszerű formacserét hajt végre. Létrejön a francia önkéntesekből a pápai állam védelmére az úgynevezett antibes-i légió, és újjászerveződik különböző 49 Vö. Bolton King: Storia dell'Unità Italiana. I—II. Milano, 1909. II. 318. és köv.; Candeloro: Storia dell'Italia moderna. I. m. V. 278. és köv. 50 Pulszky. Életem és korom. I. m. II. 496. és köv. 51 Frigyesy Pulszkynak, Bergamo, 1866. szept. 28. (OSzK. Kézirattár. Pulszky-irathagyaték). 5 2 Frigyesyt az olasz hadügyminisztérium 1867. január 11-én kelt 428. sz. rendelkezésével alezredesi rangra emelte. Az erről szóló hivatalos értesítést 1867. március 17-én vette át Firenzében. (AST. Minist, d. Guerra. Sez. Vol. 1866/636.). 5 3 Vö. Garibaldi: Memorie. I. m. 423. és köv. S4 Vö. Paolo Alatri: Lotte politiche in Sicilia sotto il governo della Destra (1866-74). Torino, 1954. 105. és köv. 5 5 Vö. La Marmora: Un po'più di luce. I. m. 176. és köv.
