Századok – 1982
Tanulmányok - Nagy László: Erdély és a tizenötéves háború 639/IV
ERDÉLY ÉS. A TIZENÖTÉVES HÁBORÚ 685 azt is sugallja, hogy az 1594-es és az azt követő „zord idők"-et nem Zsigmond fejedelem és tanácsosainak ..szadizmusa" vagy ..hitvány könnyelmű" politizálása szülte, hanem a történelem kérlelhetetlen, kegyetlen logikája. Erdélynek vállalnia kelleti a török elleni harcot az azzal járó háborús pusztításokkal és megpróbáltatásokkal együtt. Az össztársadalmi vagy nemzeti érdek érvényesült ezúttal is. amely súlyos áldozatokat követelt, és egyéni tragédiákkal járt együtt. A háborús terheket viselők, a szenvedéseket átélő erdélyiek hajlottak arra, hogy az őket sújtó eseményekért Báthory Zsigmond „felelőtlenségét"30 1 Bocskai István „németességét" és ..nyughatatlanságát"30 2 . vagy a későbbiekben Basta tábornagy ..magyargyűlöletét" és „vérszomjasságát" okolják.3 0 '' Az utókor történetírásának azonban látni kell azt. hogy mind a törökellenes küzdelembe való bekapcsolódás, mind annak következményei egy olyan történelmi folyamatnak voltak a részei, amelynek alakulása messze túlnőtt a szubjektív tényezőkben fellelhető okokon. Minden bizonnyal nem tekinthető véletlennek, hogy tragikus eseményekben, baljós sorsfordulókban egyáltalán nem szűkölködő nemzeti történelmünknek hosszú idők óta egyik legvitatottabb szakasza a török hódoltság korszaka. E jelenség azonnal érthetővé válik, ha figyelembe vesszük, hogy az ellentétes tendenciájú gazdasági, társadalmi és ideológiai folyamatokon túl a török- és a Habsburg-veszély együttes jelentkezése olyan ellentmondásokban bővelkedővé tette e kor politikai történetét is. hogy az eligazodás még évszázadok múltán is ugyancsak nehéz feladat. S mennyire inkább az lehetett a kor emberének, akinek az információs viszonyok rendkívül bizonytalan volta már a helyes döntéshez szükséges helyzetfelmérést is ugyancsak nehézzé tette.304 E nehézségekhez járultak még helyes helyzetfelmérés esetén is olyan objektív és szubjektív momentumok, amelyek nem egy esetben a helyzethez nem illő döntéseket eredményeztek. Még azoknál a kiemelkedő képességű, tágabb látókörű személyeknél is. akik viszonylag hamar felismerték, hogy a török- és a Habsburg-ellenes magatartás és küzdelem egymást kiegészítve - és nem kizárva — szolgálja az alapvető magyar érdekeket. Hiszen láttuk, hogy az úgynevezett ..törökpárt" exponenseinek többsége nem vitatta a török elleni harc szükségességét. s csupán az adott pillanatban nem ismerte föl a török ellen fordulás elkerülhetetlenségét. Ez a téves helyzetfelismerés és az ennek megfelelő politikai állásfoglalás a többség számára a fizikai megsemmisülést vonta maga után. A kolozsvári piac vérpadán lefejezettek, vagy a várbörtönök mélyén megfojtottak minden bizonnyal azzal az utolsó gondolattal lépték át az élet és halál titokzatos határmezsgyéjét, hogy egy súlyosan törvénysértő eljárás eredményeként, ártatlanul halnak meg, és hogy a történelem őket igazolja majd. Hiedelmük első részének igazához nem férhet kétség, hiszen a velük szemben alkalmazott eljárás valóban súlyosan sértette az akkori törvényeket. Ám a történelem, amint arra már utaltunk, nem őket igazolja, hanem azokat, akik a török elleni háború kockázatát vállalva kikényszerítették a szakítást a portával és nem „magyar véreik" ellen, hanem azok mellett vitték nagy véráldozatokkal és anyagi terhekkel járó harcba Erdély népét. 3 0 ' Báthory Zsigmond megítéléséről legújabban 1. Nagy I. : ..Rosszhírű" Báthoryak (megjelenés alatt a Kossuth Kiadó gondozásában) 3 0 5 Ld. erről bővebben Nagy L : Bocskai István a hadak élén. 76-77.. 235. 3 0 3 Basta megítélésére vonatkozóan ld. a 241-246. sz. jegyzeteket! 304 Erről részletesen ld. Szekfü Gy.\ Bethlen Gábor. Bp.. 1929. 18-21., valamint Nagy L. : Bethlen Gábor hírszerző és elhárító szolgálata. HK 1973. 3. sz. 4 Századok 1982/4
