Századok – 1982
Tanulmányok - Nagy László: Erdély és a tizenötéves háború 639/IV
ERDÉLY ÉS. A TIZENÖTÉVES HÁBORÚ 669 rendek Zsigmondnak? Minden bizonnyal voltak, akik igen, s voltak, akik nem. Ám az utóbbiak is, megrémülve a történtek miatt, készségesen megszavaztak minden olyan fejedelmi propositiót, amelyet kevéssel korábban még ugyancsak elleneztek és kárhoztattak. A vállalások, valamint az elkobzott kincsek láttán Zsigmond állítólag így kiáltott fel örömmel: „Most már van pénz a háborúra!"2 1 1 Ám bármilyen tekintélyes summát is tett ki az így nyert anyagi bázis, hamarosan kitűnt, hogy a hadakozáshoz még több kell. Ezért a fejedelem sürgős hadisegélyt kért a lengyel királytól, a Habsburg-udvartól, és szoros szövetséget igyekezett létrehozni a török elleni küzdelemben hasonlóan érdekelt Moldva és Havasalföld uralkodóival.2 1 2 Az ifjú Zsigmond rendkívül eltökéltnek és harcrakésznek mutatkozott. A novemberben összehívott újabb országgyűlés előtt kijelentette: ha egy falat kenyere maradna csupán, akkor sem tűrné tovább a szégyent, hogy a törököt uralja!21 3 A megfélemlített rendek most is megszavaztak minden fejedelmi kívánságot. így a fogadott hadak tartására portánként 50 pénzt, amihez ajánlották az urak jószágainak „megrovását" is. Ezen kívül kimondták a nemesség személyes felkelését, és a hadfölkelést minden tizedik felnőtt férfilakosra.21 4 Az erdélyi katonai erő létszámáról különböző adatok olvashatók az egyes történeti munkákban. Voltak — s akadnak néha még ma is — olyan szerzők, akik a mozgatható erdélyi haderő létszámát 30 000 főre, vagy még többre teszik.215 Tekintettel a korszak hadlétszámaira, egy ekkora haderő ugyancsak tekintélyes seregnek számított ebben az időben. De vajon ténylegesen ekkora volt-e az erdélyi had? Amikor a letartóztatásban lévő török csausz meglátta a Temesvár elfoglalására induló erdélyi hadsereget, hahotára fakadva mondta a körötte lévő erdélyi főembereknek: „az hatalmas császár hadában csak azok is, akik az táborból szarni kimennek, többen vannak ennél!"21 6 Ha azt nem is tudjuk, hogy a török császár hadából hányan mentek ki egyszerre a latrinára, azt azonban számos adat alátámasztja, hogy a mozgatható erdélyi haderő — a közszékelyek felkelése nélkül — valójában a tízezer főt is alig érte el.21 7 Érthető tehát, hogy a portával szembefordult - s emiatt török retorzióra bizton számítható — Zsigmond ugyancsak rászorult mind a császári udvar, mind a két román vajdaság katonai támogatására. Az erdélyiek törökellenes harca a temesi bánságban élő délszlávok felkelésével kezdődött 1594-ben, amelyet ugyan hamarosan levertek, de ez nem riasztotta el a háborús pártot a nyílt ellenségeskedés megkezdésétől. Ennek szellemében az erdélyi had még ebben az esztendőben Geszthy Ferenc vezetésével Lippát és Temesvárt igyekezett visszafoglalni a töröktől. Mindkét vállalkozás sikertelen maradt.21 8 Annál ered-21 1 Ld. Kemény J : i. m. 19., továbbá Bethlen F : i. m. III. к. 479-489. Vö. : N. Machiavelli', i. m. 82-83. 212 KőváriL. : i. m. IV. k. 61., EOE III. к. 339. 21J EOE III. к. 340. Vö. Varjas В. szerk.: i. m. II. k. 955. végzéseket ld. EOE III. к. 459-463. 215 Ld. erről E. Hurmuzaki: Documente privatoare la istoria romanilor. Bucuresti, 1888. III/2. 50. Vö.:Nagy L. : Magyar hadsereg és hadművészet a harmincéves háborúban, 77-79. 2 '6 Szamosközy 1. : i. m. MHHS XXX. k. 72. 2 1 7 Demény L. : i. m. 100-101. vö.: Nagy L. : Bocskai István a hadak élén, 194.. uő. : Magyar hadsereg és hadművészet a harmincéves háborúban, i. h. 2 ' * Ld : Chronicon Fuchsio Lupino Oltardinum. Brassó, 1847. 117.. továbbá Szentkláray J. : A becskereki vár. ÁÉt. 1886. ésMárkiS. : i. m. HK 1894. 349 350. 3 Századok 1982/4
