Századok – 1982
Tanulmányok - Nagy László: Erdély és a tizenötéves háború 639/IV
ERDÉLY ÉS A TIZENÖTÉVES HÁBORÚ 655 erdélyi kormányzó és végül Báthory István, a lengyel király Padovában járt unokaöccse. Ilyen elődök még inkább emelték a tisztségbe lépő Bocskai tekintélyét, aki ráadásul még a fejedelem nagybátyja is volt.10 1 E katonai hatalom, társadalmi és politikai presztízs birtokában nemcsak a politikai fordulat kierőszakolásához szükséges erőszakszervezet tekintélyes részét tudta biztosítani a fejedelemnek, de az őhozzá igazodó partiumi nemesi és katonatömegek politikai támogatását is.10 2 Mind a kortársak, mind az utókor emberei közül sokan föltették a kérdést, hogy a haláláig kálvinista s ízig-vérig magyar gondolkodású Bocskai vajon miként lehetett egy évtizeden át az ellenreformációval összefonódott Habsburg-politika fő támogatója Erdélyben? A választ keresők közül volt, aki abban látta a fő indítékot, hogy a Bécsben és Prágában eltöltött tanulóévek olyan hatással voltak rá, amely alól csaknem élete végéig nem tudott szabadulni, és valóban „Ő Felsége álgyuival és éles kardjával" kellett a szó szoros értelében „elkergetni" őt Rudolf hűségéről!103 Az első nagy Bocskai-biográfia szerzője ugy látta, hogy váradi főkapitányként, a török hódítókkal szembe kerülve, alakult ki benne a meggyőződés a török uralom megdönthetőségéről, ami viszont csak Habsburg-vezetés alatt volt kivitelezhető.10 4 Volt történetíró, aki arra utalt, hogy Bocskai a törökelleni háborútól — valamint a „törökpárti" urak fizikai megsemmisítésétől — újabb birtokokat remélt, s ez a cél vezérelte politikai lépéseit is.105 Az életéről újabban megjelent műben arra utaltunk az indítékok között, hogy a Kendi Sándort követő politikai csoportosulás győzelme egzisztenciálisan is súlyos helyzetet teremtett volna számára Erdélyben. Ez szintén arra kellett hogy sarkallja őt: még a „törökpárti" vezetők fizikai megsemmisítése árán is trónon tartsa Zsigmondot, aki mögött biztosított volt az ő második helye a hatalmi hierarchiában.10 6 Mindent összevetve az látszik legvalószínűbbnek, hogy az egyéni gazdasági és hatalmi érdekek, valamint a nemzet sorsa fölött érzett aggodalom együttesen alakították Bocskai politikai meggyőződését és magatartását, s tették őt hosszú időn át a Habsburg-politika hívévé. Ezek a momentumok határozták meg az 1594-es állásfoglalását is. Talán azzal a titkos reménnyel, hogy mint unokaöccsénél arra alkalmasabb, idővel a második helyről az elsőre is léphet. Ez utóbbi persze csupán feltevés. Az azonban tény, hogy 1599-ben már kinyújtotta a kezét a főhatalomért. Ennek okát az őt jól ismerő Nagy Szabó Ferenc úgy magyarázta: „az emberi állat a fejedelemséget szereti ha módja vagyon a dologban. Bocskai nem esztelen ember vala. 0 7 A sors furcsa játékaként végül is ezt a törekvését annak a politikának keretében tudta megvalósítani, amelynek a képviselői ellen tíz esztendővel korábban a legkíméletlenebbül fellépett: árulóknak bélyegezve azokat. A ,háborús párt" harmadik emberéről, Geszthy Ferenc fejedelmi tanácsosról, Déva vára uráról azt jegyezték föl: „verborum opulentia et militia opinione conspicius" ember ' 0 1 Bocskait 1592. máj. 1-én nevezték ki váradi főkapitánynak. 1 0 2 Ld. Erről bővebben Nagy L. : Bocskay István a hadak élén. 28- 31. 1 03 Bocskai István 1605. ápr. 8-i lev.: MTT XIX. k. 102. 104 Ld. Benda K.: i. m. (1942.) 44-46. l0S Erre utal Márki S.: A tizenötéves török háború történetéhez. HK 1894. 349. Bocskai a kivégzett urak birtokaiból Görgényt és Szentjóbot kapta. L. Kővári L. : i. m. IV. k. 63. 1 06 Erről bővebben 1. Nagy L. : Bocskai István a hadak élén 43. 1 01 ETA I. k. 94-95. 2*
