Századok – 1982

Történeti irodalom - Rozwój gospodarczy europejskich krajów socialistyczích (Ism.: Niederhauser Emil) 619/III

619 TÖRTÉNETI IRODALOM ROZWÓJ GOSPODARCZY EUROPEJSKICH KRAJÓW SOCJALISTYCZNYCH Warszawa, 1981, Ksiazka i Wiedza, 806 1. \ AZ EURÖPAI SZOCIALISTA ORSZÁGOK GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE A Václav Prücha szerkesztésében nagyobbrészt cseh szakemberek által írott munka eredetileg cseh nyelven jelent meg 1977-ben. A Zbigniew Landau és Jerzy Tomaszewski lengyel szerzó'pár által e lengyel változatban írott fejezetek az eredetinél bővebb előadással szerepelnek. A cseh nyelvű eredetit folyóiratunk nem ismertette. A gazdag statisztikai anyagot tartalmazó vaskos könyv első részében mintegy történeti bevezetést ad. egy eléggé hagyományos fejezetet a Szovjetunió gazdasági fejlődéséről 1939-ig, egy jól kidolgozott fejezetet a többi ország két világháború közti gazdasági helyzetéről (ez az egyik a lengyel szerzők által írott fejezetek közül), reális képet adva az első világháború után megmutatkozó gazdasági nehézségekről. A második világháború pusztításainak bemutatása után megint a lengyel szerzők írnak az 1944/45-1949 között az akkori népi demokratikus országokban lezajlott alapvető változásokról, nagyon világosan rámutatva a kiindulási szint és struktúra erősen eltérő vonásaira, egyfelől a későbbi NDK és Csehszlovákia, másfelől, mondjuk, Bulgária és Albánia között, hogy csak néhány példát említsünk. Ez a bevezető rész a korabeli statisztikai kiadványok mellett a kérdés marxista szakirodalmát is felhasználja, többek között Berend T. Iván és Ránki György jól ismert munkáit. Ezt követi a tulajdonképpeni tárgyalás, az 1950-70 közti korszak több szempontú feldolgozása, alapvetően a kiadott statisztikai adatok, hivatalos kiadványok, tervek és programok alapján. Először a gazdasági fejlődés általános vonásait mutatják be a szerzők, a szocialista átalakulás további menetét az 1944/45-1949 közti megalapozás után, a bevezetőhöz hasonlóan itt is elég nagy teret szánva a nemzetközi és a belső politikai viszonyok alakulásának, amelyek alapvetően befolyásolták a gazdasági élet menetét. Albánia és Jugoszlávia fejlődését külön fejezetek mutatják be, a későbbi tematikus tárgyalás során ugyanis ezeknek a helyzetére csupán elvétve térnek ki. Egy fejezet a KGST létrejöttét és az együttműködés fő területeit és formáit mutatja be. A gazdasági növekedés tényezőit tárgyaló részben először a munkaerő alakulását tárgyalja a könyv, a munkásosztály gyarapodását a parasztság soraiból elsősorban, azután a gazdasági erőforrások, bányakincsek helyzetét, az invesztíciók megoszlását az egyes ágak között, a tudományos-műszaki fejlődés eredményeit, és a gazdaságirányítás központi tervezéses formáját, ennek országonkint eltérő változatait, reformjait az 1960-as években. Ez után tárgyalják külön összehasonlító fejezetekben az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedésszállítás fejlődését, hangsúlyozva az egyes országok közti indulási különbségek fokozatos kiegyenlítődését, az iparosodás gyors ütemét, különösen az első évtizedben. Külön fejezetben tárgyalják az egyes államokon belül megmutatkozó regionális különbségeket, amelyek olykor a nemzetiségi összetétellel is kapcsolatosak, a Szovjetunióban, Jugoszláviában és Csehszlovákiában elsősorban. A következő rész, nemzetközi kitekintéssel is, a megtermelt nemzeti jövedelem és az életszínvonal alakulását elemzi, az utolsó pedig a nemzetközi kapcsolatokat, ezeket egyértelműen a külkereskedelemmel azonosítva. Alapvetően a KGST-országok egymás közötti, azután egyéb szocialista országokkal, végül a fejlett tőkés országokkal és a fejlődő országokkal folytatott külkereskedelmét mutatják be. A záró fejezet a KGST-országok integrálódási tendenciájának perspektíváját villantja fel. A szövegen belül is számos statisztikai táblázat és diagramm található, a kötet végén újabb öszszefoglaló táblázatok, ezek a két világháború közti helyzetről is jó áttekintést nyújtanak, így is megalapozva a húsz év során elért nagyszabású eredményeket. A szerzői kollektíva még az 1970-es évek első felében készítette el munkáját, az évtized derekán természtesen le is zárta az anyaggyűjtést (elvétve akadnak az 1970-es évek első feléből való adatok). Világos, hogy ebből a perspektívából elsősorban az eredmények látszottak meg nagyon világosan, a gazdasági szerkezet alapvető átalakulása, az életszínvonal vonatkozásában a nem munkabér formájában adott juttatások (egészségügyi ellátás, közoktatás stb.) nagy jelentősége. Ugyancsak egyértelműnek látszhatott a központosított, tervutasításos gazdaságirányítás pozitívuma. A jugoszláv gazdasági fejlődés nehézségeit alapvetően a központi irányítás fellazulásának tulajdonítja a kötet A beruházásoknak csak ágazatonkinti arányairól beszélnek a szerzők, fel sem vetik a kérdést, mik voltak a beruházások