Századok – 1982

Tanulmányok - Ember Győző: A magyar királyi kamara pénzbeli bevételei és kiadásai 1555–1562. 507/III

518 EMBER GYÖZÖ 1559 Rovat Forint % Előző évi maradvány 2 979,14 2.47 Uralkodótól katonatartásra 1 000,-.83 Hadiadó 15 837,90 13.15 Királyi városok taxája 7 355,-6.11 Harmincad 70 950,95 58.92 Királyi várak jövedelme 16 000,-13.29 Kölcsönök 2 676,-2.22 Egyebek 3 625,96 3.01 Összesen 120 4 24,95 100,-1559-ben újra megnőtt a bevételi ágazatok száma és azzal együtt a bevétel összege is. Ebben az évben ismét adót szavazott meg az országgyűlés, a befolyt hadiadó összege ennek ellenére nem nőtt, az előző évinek a felét sem érte el, részesedése a bevételekből 13,15%-ra csökkent. Egyetlen megye adója érte el a 4000 forintot. A hadiadó megszűnt fő bevételi rovat lenni. Ilyen egyedül a harmincad maradt, amelynek jövedelme 70 000 forint fölé, részesedése a bevételekből 58,92%-osra emelkedett. Ez a változás a szempci hivatalnak volt köszönhető, amely 38 000 forinton felüli jövedelmével, amely 53,83%-os részesedést jelentett ebben a bevételi ágazatban, visszaszerezte a vezető helyet, maga mögé utasítva a csak 18,36%-kal részesedő Vágsellyét, illetve a csupán 14,42%-os Galgócot. A nagyszombati csoport is maga mögé utasította a trencsénit, 58,95%-os részesedésével. 1560 Rovat Forint % Hadiadó 28 445,31 28.60 Királyi városok censusa 600,-.60 Harmincad 69 514,82 69.89 Tized haszna 200,-.20 Posztó haszna 410,50 -.41 Egyebek 300,-.30 összesen 99 470,63 100,-1560-ban a bevételi rovatok száma csökkent jelentős csak a harmincad és a hadiadó volt. Az 1559-ben megszavazott hadiadó nagyobb hányada 1560-ban folyt be, részesedési aránya a bevételekben így sem érte el a 309^ot. Egyetlen megye adója sem volt több 5000 forintnál. A harmincad jövedelme kevéssel kisebb lett, részesedési aránya a bevételekből ellenben nőtt, majdnem elérte a 70%-ot. Ez a szempci hivatalnak volt köszönhető, amely