Századok – 1982
Tanulmányok - Ember Győző: A magyar királyi kamara pénzbeli bevételei és kiadásai 1555–1562. 507/III
A MAGYAR KIRÁLYI KAMARA BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI 1555 -1562 513 A fenti bevételi rovatok természetesen nem minden évben szerepeltek. A 22 közül 9 csak az 1494/95. évi kincstartói kimutatásokban fordult elő. A következő táblázatok azt mutatják, hogy az 1555—1562 közötti 8 évben, továbbá az összehasonlításra szolgáló 1494/95. és 1549. években, melyek voltak a bevételi rovatok, s miként viszonyultak a kérdéses év egész bevételéhez. 1494/95 Rovat Forint % Előző évi maradvány 2 400 -.76 Hadiadó 240 033 76.25 Királyi városok taxája 18 374 5.84 Királyi városok censusa 2 000 -.64 Kunok és jászok taxája 1 881,50 -.60 Zsidók taxája 1 500 -.48 Erdélyi szászok taxája 21 000 6.67 Erdélyi szászok censusa 7 650 2.43 Erdélyi ötvened 5 30 -.17 Katonaállítás megváltása 2 600 -.83 Harmincad 2 666,50 -.85 Erdélyi huszad 4 000 1.27 Sókamarák jövedelme 790 -.25 Erdélyi cimentum jövedelme 7 115 2.26 Királyi várak jövedelme 600 -.18 Egyebek 1 650 -.52 Összesen 314 790,- 100.00 A bevételek több mint 3/4-ét a hadiadó jelentette, annak ellenére, hogy a kivetett 427 012,50 forintnak csupán 56,21 %-a folyt be a kincstartó pénztárába. Erdély 7 megyéje a befolyt hadiadónak 8,59, a 4 szlavóniai megye pedig 3,34%-át fizette. Az anyaország megyéi közül a déldunántúliak voltak a legnagyobb adófizetők. A befizetett hadiadónak 7,55%-a Baranyából, 6,69%^a Somogyból, 5,66%-a Tolnából, 4,35%a pedig Zalából folyt be, a 4 megyéből összesen 24,25%, tehát több mint kétszerese Erdély és Szlavónia együttes, megyékből származó hadiadójának. Még nagyobb volt a hadiadó részesedési aránya a bevételekben, ha a különböző taxákat és az erdélyi ötvenedet is hozzászámítjuk, amelyek lényegében ugyancsak hadi-5 A jövedelmi ágak közül a királyi városok taxája a királynak mint uralkodónak, a census pedig a királynak mint földesúrnak fizetett adót, illetve pénzben megváltott szolgáltatást jelentett. Az erdélyi szászoknak is a király volt a földesura, miként a magyarországi királyi városoknak. - Az erdélyi ötvened az ottani pásztornép által fizetett adó volt. - A harmincad - Erdélyben húszadnak nevezték - külkereskedelmi vám volt, általában az áruk vámértékének 5%-a. - Az áruelkobzás jövedelme a külkereskedelemben elkobzott csempészáru értékesítéséből származó hasznot jelentette. - A tized haszna a kincstár által a főpapoktól bérbevett egyházi adóból, a mezőgazdasági termények tizedrészéből származott. - A posztó haszna a kincstár által fizetések céljára vásárolt posztó vételi és a fizetések alkalmával felszámított ára közti különbözetből származott. - A kincstár olykor ökörkereskedéssel is foglalkozott, amiből haszna származott.
