Századok – 1982

Tanulmányok - Fügedi Erik: Mátyás király jövedelme 1476-ben 484/III

498 FÜGEDI ERIK következő meglepő bejegyzés olvasható: „Továbbá, amikor Herb Kristóf volt a polgármester, én meg a bíró, Mátyás király őfelsége egy levelet küldött 2000 forintról, azt leengedte 1000 forintra, ezt neki Kereszt napjára kellett átadnunk, s ehhez a gyermekek vagyonából 50 forintot kölcsönöztem..."61

Miután Mátyás május 3-i levele a Szt. Kereszt feltalálásának ünnepén kelt, az eseményeket a következőképpen rekonstruálhatjuk: ápr. 22. előtt Mátyás a várostól 2000 forintot kért „kölcsön ez a levél nem maradt fenn. A levél megérkezte után a soproniak alkudozásba kezdtek, és felére alkudták le az összeget. Mátyás ilyen értelmű levelet küldött nekik ápr. 22-én, de a soproniak nem nagyon siettek, így tíz nappal később a király útnak indította emberét Sopronba, ahol az összeget megkapta. Nyugta az összeg átvételéről nem maradt fenn. Az összeg Sopron évi rendes adójának két és félszeresét jelentette, a rendes adóval együtt a megszokotthoz képest három és félszeres megterhelést. Talán sikerült érzékeltetnem, hogy milyen nehéz, majdnem lehetetlen megállapítani a városi adózás hozamát Mátyás uralma alatt. A nehézségeket még az is tetézi, hogy Mátyás követelései hosszú uralma alatt folyton nőnek. A bártfai anyag erre vonatkozólag némi támpontot ad. Ha nem a nyugtákat veszem tekintetbe, hanem az évi rendes adón felüli kívánságokat, akkor a következő számsort kapom: de meg kell jegyeznem, hogy 1473-ban 4400 forintot azzal az ígérettel kérte, hogy azt az évi adó elengedésével törleszti le.6

2 A számok azt a becslést sugallják, hogy Mátyás az 1460-as években még csak kivételesen, a Korona kiváltásakor szerzett pénzt a városoktól a rendes adón felül; az 1470-es években kisebb mértékben vehette őket igénybe, inkább a rendes adó megelőlegezésével operált ekkoriban, s csak az 1480-as években csavart egyet az adóprésen, akkoriban valóban a rendes adó dupláját hajtotta be rajtuk. Fontana jelentésének időpontjában ez a jövedelem még nem lehetett sokkal magasabb évi 20 ezer forintnál. Még egy kisebb adófajtával kell számolni, a kiváltságolt népekével, ill. területekével. Az erdélyi szász székek adója Márton napján (nov. 11.) volt esedékes, alapegységét pedig az ezüstmárka alkotta, s a márkasúlynál Béla király márkájára hivatkoztak, ami alatt nyilván még III. Béla értendő. Még a Laki Tuz Osvát-féle jegyzék is kétféle módon, márkában mért ezüstben és aranyforintban adja meg a szászok Márton napi cenzusát. Eredetileg a teljes összeg, úgy látszik, 7650 forintot tett ki, de vagy az ezüst-ár növekedése, vagy egyszerűen az átszámítási kulcs emelése miatt már az Eizinger-1461-70 1471-80 1481-90 2 000 forint (a Korona kiváltására) 800 forint 11 900 forint. Sopron hasonló képet mutat: 1461-70 2000 forint, 1471-80 4400 forint, 1481-90 4500 forint, 61

Házi, i. m. II/4. 365. "Házi, i. m. 1/5. 319.