Századok – 1982
Tanulmányok - Makk Ferenc: III. Béla és Bizánc 33/I
III. BÉLA ÉS BIZÁNC 43 alattvalóknak, addig a velük együtt harcoló magyarokat a kortárs történetíró,Kinnamosz a Bizánciak szövetségeseinek nevezi.6 7 Néhány kutató szerint a magyar-bizánci szövetség erősítése céljából az 1170-es évek első felében III. Béla egyik nővére és Manuél császár Iszaakiosz nevű unokatestvére között házassági kapcsolat jött volna létre.68 Mi azonban úgy látjuk, hogy ennek a házasságnak a megkötésére nem került sor. A mi megítélésünk szerint ugyanis a források idevont adatai minden bizonnyal III. Béla Margit nevű leánya és II. Iszaakiosz Angelosz császár későbbi házasságkötésére vonatkoznak.6 9 A III. Sándor és III. Béla közötti jó viszony kétségtelen bizonyítéka volt a magyar királynak a salzburgi érsekség ügyében tanúsított magatartása. 1168-ban II. Vladiszláv cseh király egyik fia, Adalbert foglalta el a salzburgi főpapi széket, aki elődeihez hasonlóan III. Sándor hívének bizonyult. Emiatt szembekerült I. Frigyessel, és a császár 1174-ben egyházi méltóságától megfosztottnak nyilvánította Adalbertet, helyére saját jelöltjét választatta meg. A pápa azonban továbbra is Adalbertet ismerte el érseknek, s az ügy végleges lezárását Walter albanói püspökre bízta.70 Miután kiderült, hogy német földön nem lehet nyugodt körülmények között a kérdést rendezni, ezért a pápa legátusa III. Bélához fordult segítségért. A magyar király lehetővé tette, hogy 1176 nyarán Győrben biztonságos körülmények között kerüljön megvitatásra a salzburgi érseki szék sorsának kérdése. A győri tárgyalásokon a magyar egyházat András kalocsai érsek személye reprezentálta, ami Lukács érsek háttérbe szorítottságának megnyilvánulása volt.71 Az 1177. augusztus 1-i békekötésnél, amely lezárta a császárság és a pápaság küzdelmének második szakaszát, Velencében a magyar király és egyház is képviseltette magát.7 2 Lehetséges, hogy a békekötést megelőző tárgyalásokon III. Béla megbízottjának, Dénes ispánnak is volt valamilyen szerepe.73 1179 márciusában ült össze a harmadik 6 7 К 299. 68 Erre ld. pl. Pauler: i. m. I. 322.; Deér: i. m. 151. Moravcsik 1953. 89. Legújabb felfogás szerint Iszaakiosz Dukasz lett volna II. Géza e leányának a férje [W. H. Rudt de Collenberg: L'empereur Isaac de Chypre et sa fille (1155-1207). Byzantion 38 (1968) I. genealógiai táblázat.). "A feltételezett házasság dokumentálására fó'leg Dandolo tudósítása szolgált, amely a következőket tartalmazza: „azután uralkodott István testvére, Béla, a Görög . . . Emanuél császár Magyarország királyának leányát Izsáknak, az unokatestvérének (neposának) feleségül kérte" (G 62.). Felhasználták a bizonyításhoz a Pozsonyi Évkönyv közlését: „1186. Geyza herceg... Ausztriába ment, az ő sororja Görögországban házasodott meg" (SRH I. 127.). A velencei forrás világosan megmondja, hogy Béla király leányáról van szó, akit Manuél neposa, Izsák vett feleségül. II. Iszaakiosz Manuél egyik apai nagynénjének, Theodórának volt az unokája. Utóbbira ld. The Cambridge Medieval History IV. The Byzantine Empire Part I: Byzantium and Its Neighbours. Cambridge 1966. (továbbiakban: CMH) 795.; G. Ostrogorsky: Iz vizantijske istorije, istoriografije i prosopografije. Beograd, 1970. 326-329. Igaz, hogy a Pozsonyi Évkönyv Géza herceg sororjáról beszél, de a soror főnév a középkori latinságban köztudottan nemcsak a nőtestvér, hanem a nőrokon fogalom kifejezésére is szolgált. Véleményünk szerint jelen esetben is erről van szó, s így Margitra utal. Ily módon nem látjuk akadályát annak, hogy forrásaink adatait Margit és II. Iszaakiosz házasságára vonatkoztassuk. Erre késztet bennünket az évkönyv 1186-os datálása is. 70Palacky: i. m. 454., 466-467.; H über: i. m. 244-249.; Я Patze: Kaiser Friedrich Barbarossa und der Osten. Vorträge und Forschungen: Probleme des 12. Jahrhunderts. Konstanz-Stuttgart, 1968. 393-394. 71G 1485-1488. 7 SG 689., 1174. 7 3G 459. - Ld. még Deér: i. m. 153.
