Századok – 1982
Tanulmányok - Hahn István: Külkereskedelem és külpolitika az archaikus Hellaszban 460/III
466 HAHN ISTVÁN nyait", elsősorban gabonát szállítanak (Erga 31, 689 stb.), és ezért részben fényűzési cikkeket cserélnek, többek között byblosi sötétlő vörös bort (589 skk.), rabszolgát (uo. 406), és állatot (uo. 308, 437). Persze, a kereskedést kiegészítő elfoglaltságként űző földbirtokosokon és a föníciai kalmárokon kívül vannak görög főhivatású préktér — kereskedők is. A Hésiodos számára ismert, bár nem javallt tavaszi hajózást csak ezek bonyolíthatták le. A tekintélyesebb kereskedő és földbirtokos egyben hajótulajdonos, aki azonban alkalmilag szállít utasokat is (Hésiodos is másnak a hajóján jutott el Euboiába), és idegen árut is.2 8 Ez a kereskedelem — részben az összkép, de még inkább a két, eltérő környezetben élt és eltérő társadalmi körülményeket szem előtt tartó költő személyi viszonyainak eltérései miatt tehát már több szempontból különbözik a homérosi kereskedelemtől: a) eredetét nézve sem szükséglet-kielégítő jellegű, hanem kerdosrz, haszonra orientált tevékenység, vö. Erga 632 skk., 643 skk. A Hésiodos látókörében lévő kereskedők célja nem bizonyos szükségleti cikkeknek csere útján való megszerzése, miként még a homérosi héroszoké, hanem a meggazdagodás; amiként egy jó évszázaddal később a Solón által aposztrofált hajós-kereskedők is meggazdagodásban reménykednek, (vö. Frg. 6,42). b) általában kiegészítő foglalkozás a főhivatású földmívelés mellett, s ezért c) a földbirtokos tipikusan maga kereskedik, társai és a tőle függő személyek (hetairoi, dmóes, thétes) részvételével. d) ez a kereskedés feltételezi a gabonafelesleget a görög jómódú birtokosoknál; és ez nem is csekély mennyiség, hiszen csak nagy befogadó képességű hajókkal bonyolítható le (643 skk.) és a fölösleg akkora, hogy a költő inkább tartózkodásra kénytelen inteni azt, aki termését hajóra akarja rakni (689 skk.). Abban azonban ez a kereskedelem is megegyezik a homérosi eposzokban leírt viszonyokkal, hogy az árucserében alapvetően nem a társadalom periférikus elemei, hajótöröttjei, a nemzetségi szervezetből kihullott kalandorok érdekeltek, hanem a földtulajdonosok, a szolid státusúak, az „establishment" tagjai: ez pedig feltétlenül kihatott a kereskedelemnek nemcsak társadalmi megbecsülésére, hanem politikai jelentőségére is. Biztonságajövedelmezősége érdeke volt a polisok hangadóinak is.28 /3 6. Ennek a kereskedelemnek megvannak az alkalmi piacokon kívül a kialakult és bizonyos árucikkekre specializált központjai. Aki rabszolgát eladni vagy vásárolni akar, Lémnos szigetét keresi fel (II. 21: 40, 58,79); vannak olyan part menti népek és törzsek, ahol rabszolga bizonyosan szerezhető: ilyenek pl. a taphiosok (Od. 15,437). Ez az a pont, ahol a régészeti adatok már kívánatos módon egészítik ki Homéros és Hésiodos utalásait. Az i. e. 9. század legvégén alakult ki a szíriai partvidék néhány olyan kereskedelmi "Az áruszállítás (saját vagy idegen hajón) és a kétféle típusú kereskedő' (naukléros = saját hajóval rendelkező, ill. emporos = más hajóján szállító) közötti terminológiai eltéréshez vö. M. I. Finley: Naukléros, emporos, kapelos, „Class. PhiL" 30, 1935, 157 skk. 28/aVö. mindehhez: B. Bravo: Une lettre sur plomb de Berezany: colonisation et modes de contact, „Dialogues d'histoire Ancienne" 1, 1974, 111 skk.; ua.: Remarques sur les assises sociales du commerce maritime grecque, uo. 3, 1977,1 skk.
