Századok – 1982
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Közép-Kelet-Európa és a világkereskedelem az újkor hajnalán 427/III
450 PACH ZSIGMOND PÁL ugyanezek részesültek a legkevésbé. Az újfajta könnyű kelméknek már 1609-ben is csak 29%-a került északi-, balti-tengeri és orosz kikötőkbe, 1640-ben pedig (igaz, az ötszörös értéknek) mindössze 22%-a.10 5 Eszerint az új angol textiltermékek fellendülő exportja a 17. század első felében nem ellensúlyozta a régi típusú készítmények hanyatló kivitelét éppen azokon az útvonalakon, amelyek a német és közép-kelet-európai piacokon látták el? Az utóbbiak kevesebb angol gyapjúszövetet vettek már fel, mint az előző század második felében. A fentebb feltett kérdésre tehát azzal válaszolhatunk, hogy az angol textilexportnak a közép-kelet-európai piacokon fogyasztóra talált hányada a 17. században változott, éspedig csökkent az előző századhoz képest. Ennek a visszaesésnek az egyik okát a harmincéves háborúban szokták megjelölni, amelynek pusztításai a német piac vásárlóképességét lerontották, s hadműveletei az északi- és balti-tengeri kikötőkből a kontinens középső és keleti részeibe vezető útvonalakat bizonytalanná tették, időnként elzárták.106 Nyilvánvaló azonban, hogy ez csak egyike lehetett az okoknak, s nem is az alapvető, hiszen a shortcloths exportja - mint láttuk — már a harmincéves háború kitörése előtt csökkenni kezdett. A gazdasági összefüggéseket kutatva angol történészek10 7 rámutattak arra, hogy az angliai „régi posztóipar" — technikai és szervezeti újítások híján — csak a munkabérek leszorításával tudta, bizonyos határig, csökkenteni a termelési költségeit; így elvesztette korábbi komparatív előnyét a kontinentális piacokon; árai hovatovább magasnak bizonyultak ahhoz, hogy megtartsa közép-kelet-európai fogyasztóit az olcsóbb helyi — például sziléziai, lausitzi, morvaországi — termékek versenyével szemben.10 8 Mindehhez — Közép-Kelet-Európából tekintve a problémát — azt a lényeges mozzanatot lehet hozzáfűznünk, hogy a 17. század elejétől fogva a lengyel-, illetőleg magyarországi gabona- és marhakivitel növekedése, mint láttuk, megakadt; az agrárkonjunktúrát, mint erre még visszatérünk, a század közepére agrárdepresszió váltotta fel; következésképpen most már csökkent az a vásárlóerő, amely az importált gyapjúszöveteket a lengyel és a magyar piacon felszívta. Nemcsak a helyileg termelt olcsóbb szövetek versenye miatt kellett tehát az angol textiláruknak „kisebb részesedéssel beérniük az egész keresletből",10 9 hanem azért is, mert az egész textilkereslet lanyhult a közép-kelet-európai piacokon a 17. század első felében. Főként a parasztság vásárlóereje hanyatlott, amelynek árutermelő rétegei a korábbi agrárkonjunktúrából maguk is részesedtek, a beálló agrárdepressziónak pedig leginkább kárvallottjai voltak. Hiszen ezzel éppen egyidőben szilárdult meg Közép- és Kelet-Európa számos országában a „második jobbágyság" rendszere, amely a robotoltatással-röghözkötéssel gátolta a paraszti árutermelés fejlődését, korlátozta a paraszt piaci szerepét, eladóként és vásárlóként egyaránt.11 0 A Merchant Adventurers egyik-másik élesszemű tagja erre is felfigyelt. A társaság hamburgi képviselője egy 1623. évi levelében méltatlankodva írt az északnémet agrár-10 'Fisher, i. m. 154. 1 oi Supple, i. m. 61. 101 Fisher, i. m. 156-158.;Supple, i.m. 136-148. 10 "Vö. például Pák h J.: A szövetbehozatal szerepe és struktúrája Bártfa, Eperjes, Kassa és Lőcse külkereskedelmében a XVI. század végén. Történeti Statisztikai Tanulmányok, 4, Budapest, 1980. 31. 10 9 Supple, i. m. 138. 110 L. fentebb a 36. és 59. jegyzetekhez tartozó szöveget
