Századok – 1982

Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: Közép-Kelet-Európa és a világkereskedelem az újkor hajnalán 427/III

434 PACH ZSIGMOND PÁL nyugat felé tekintélyes mennyiségben. A hazánk nyugat felé irányuló külkereskedelméről - a rézkivitel nélkül ugyan — tanulságos képet adó 1542. évi harmincadnaplók szerint a vámhelyeken regisztrált kivitelnek közel 90%-át egyedül a marhaexport alkotta. Vagy két évtizeddel később az ország török uralom alá került részéről nyugat felé menő kivitelben a marhakihajtás ugyancsak majdnem 90%-kal részesedett.2

2

Sőt, a kelet-európai mezőgazdaság előtt nemcsak szélesedő exportpiacok nyíltak Nyugat-Európában, hanem előnyös értékesítési feltételek is: a 16. századi „árforradalom" kedvező külkereskedelmi reálcsere-arányokat (terms of trade) biztosított számára. A kelet-nyugati kereskedelem 16. századi körülményei ebben a vonatkozásban Kelet-Európának látszottak kedvezni, tőkefelhalmozási esélyeket nyújtani. 3. A nagyarányú áremelkedés, „árforradalom" nem véletlenül esett egybe a „világgazdasági korszakváltással": a középkori világkereskedelmi rendszerrel szemben a modern típusú világpiaci kapcsolatok előnyomulásával, hanem szorosan összefüggött mind az új óceáni útvonalak feltárásával, mind az Európán belüli új áruösszetételű nemzetközi forgalom kibontakozásával. Az összefüggés egyik szála régóta ismeretes és nyilvánvaló. Amikor a 16. század közepétől felduzzadt az amerikai nemesfémáradat Spanyolország felé s onnét tovább, a forgalomba kerülő pénzmennyiség megnövekedése rohamos pénzérték-csökkenéshez vezetett, ami az áremelkedésnek ugrásszerű jelleget adott.23

Ámde az áremelkedés, pontosabban: az árak kölcsönös viszonyának, az árstruktúrának a megváltozása Nyugat-Európa számos körzetében már jó néhány évtizeddel korábban kezdetét vette.2

4

Ez részben annak tulajdonítható, hogy a németországi bányákból és Portugál-Afrikából („Nyugat-Szudánból") származó ezüst és arany már ez időben számottevően megnövelte a nemesfém-kínálatot,2 5

másrészt annak tudható be, hogy a nemzetközi forgalom ű'ruössze-len és kender tette ki az 1590-es években: V. V. Dorosenko: Eksport Rygi na zachód w okresie przynaleznos'ci do Rzeczypospolitej (1562-1620), Zapiski Historyczne, XXXI, 1966. 7. s köv.; A. Attman: The Russian and Poüsh Markets in International Trade 1500-1650. Göteborg. 1973, 5, 39-40, 48-50, 53-55, 58, 61, 65. 22

Megjegyzendő, hogy a közel 90%-os arányszámot a tekintélyes észak-magyarországi (szlovákiai) rézexport nélkül kell érteni. A rézexport 1542 körül - számításaink szerint - legalábbis 1/3-ára ment a marhakivitel értékének. Minderre 1. a 9. és 20. jegyzetben idézett irodalmat; vö. még Vas E., A váci török vámnaplók adatai az Alföld felől nyugatra irányuló XVI. századi áruforgalomról. Agrártörténeti Szemle. 1972,1-2. 23

Az árforradalom modern tanulmányozását G. Wiebe indította el: Zur Geschichte der Preisrevolution des XVI. und XVII. Jahrhunderts. Leipzig, 1895. - E. J. Hamilton fontos kutatásainak összegezése: The History of Prices before 1750. Xle Congrès International des Sciences Historiques, Göteborg-Stockholm-Uppsala, 1960. Rapports, I, 144-164. 24Ezt először bizonyította:/. Hammarström: The Price Revolution of the Sixteenth Century: Some Swedish Evidence, The Scandinavian Economic History Review, V, 1957. 25A klasszikus tanulmány: A Soetbeer: Edelmetall-Produktion und das Wertverhältnis zwischen Gold und Silber seit der Entdeckung Amerika's bis zur Gegenwart. In: Dr. Petermann's Mitteilungen aus Justus Perthes' Geographischer Anstalt, Gotha, 1879. - A legújabb kutatások összefoglalása: H. Kellenbenz: Final Remarks: Production and Trade of Gold, Silver, Copper and Lead from 1450 to 1750. In: Precious Metals in the Age of Expansion. Papers of the XlVth International Congress of the Historical Sciences (San Francisco, 1975), Stuttgart, 1981, 307-328.