Századok – 1982
Történeti irodalom - Rosa; Luigi de: La revoluzione industriale in Italia (Ism.: Ráni Györyg) 392/II
392 TÖRTÉNETI IRODALOM LUIGI DE ROSA: LA REVOLUZIONE INDUSTRIALE IN ITALIA. Bari, 1980. AZ IPARI FORRADALOM OLASZORSZÁGBAN De Rosa könyve rövid áttekintésben vázolja fel az olasz gazdasági fejlődést az olasz egység megteremtésétől egészen napjainkig. A munka egyes fejezetei nem arányosak. Behatóbb áttekintést nytrünk az olasz gazdasági fejlődéssel kapcsolatos vitákról, különösen a Romeo —Gerschenkron vitáról, amely hosszú ideig uralta az olasz gazdaságtörténeti irodalmat. A vitában Romeo azt a véleményét fejtette ki, hogy az 1860-80-as években az agrár szektorban felhalmozott tőkéből teremtették meg azt a pénzügyi alapot, mely később az ipari fejlődés elindítójává vált, Gerschenkron viszont azt állította, hogy ilyen felhalmozás nem volt, és gyakorlatilag az olasz fejlődésben a hiányzó feltételeket bizonyos speciális, új tényezők (bankok stb.) teremtették meg. De Rosa szakít mindkét felfogással. Koncepciója szerint az olasz gazdasági átalakulás egy hosszú, mintegy száz éves folyamat volt, mely ténylegesen csak a II. világháború után érte el a fejlett ipari országok színvonalát. Elemzése részletes a századforduló körül, melynek során kísérletet tesz az olasz termelési ciklus kimunkálására, megpróbálja meghatározni a bankok, a politikai élet szerepét, az egyes iparágak fejlődésének sajátosságait. Érdekes fejezet foglalkozik az I. világháború alatti gazdasági fejlődéssel, mely részben az állami beavatkozás, részben a hadi megrendelések folytán nagy ösztönzőjévé vált az olasz iparosításnak. Olyan üzemek, mint a Breda, Fiat ebben az időben fejlődtek komolyabb vállalattá. Sokkal gyengébb fejezet foglalkozik a két világháború közötti ipari fejlődéssel, a fasizmus gazdaságpolitikájával, bár itt is lényeges megkülönböztetést tesz Di Stefani inkább liberális gazdaságpolitikája, valamint'a 20-as évek végétől és különösen a válság után megerősödött állami beavatkozás által jellemzett gazdaságpolitika között. Részletesen elemzi az I. R. I. állami iparvállalat eredetét és szerepét, kritikusan foglalkozik az autarchiával, utalva arra, hogy inkább gyengítette, mint segítette az olasz gazdasági élet modernizálását. Rövid fejezet foglalkozik a II. világháború hatásával is, végül egy - a munka elég tekintélyes része - a 60-as évektől kialakult fejlődést elemzi azzal a következtetéssel, hogy ez egy gyors, de rendezetlen fejlődési szakasz volt. Mégis - benyomása szerint - Olaszország 1949 után fejezte be az agrárországból ipari országgá való átalakulást, mely egyidejűleg a jövedelmek lényeges emelkedésével járt, komoly belső piacot is kiépített. Az érdekes munka, melynek egy külön fejezete mintegy függelékként a hadi kiadások és a gazdasági fejlődés kapcsolatával foglalkozik, inkább egy kis vázlat, semmint a téma alapos kidolgozása. Azoknak nyújt újat, akik teljesen járatlanok a kérdésben, és kevesebbet nyújt a szakember számára. Feltűnő, hogy az ipari forradalom fogalmát mennyire szélesen és általánosságban alkalmazza, nem próbálja az ipari forradalom értelmezését magát az iparosítás folyamán túl megvizsgálni és egészen érthetetlen, hogy miért hanyagolja el az olasz gazdasági fejlődés olyan külső tényezőit, mint külkereskedelem, nemzetközi gazdasági kapcsolatok stb. Ránki György