Századok – 1982

Közlemények - Arday Lajos: Dokumentumok a jugoszláv–magyar határ kialakulásáról (1918–1919) 323/II

334 ARDAY LAJOS VI. sz. dokumentum Részlet a Románia és Jugoszlávia területi kérdéseit tanulmányozó bizottságnak a Legfelső Tanács elé terjesztett 2. sz. jelentéséből (1919. április 6-án). „Jugoszláv határok ... II. A határ Jugoszlávia és Románia között (A Bánát) 1. Elvek ... c.) Másrészt a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a Bánátnak a Maros és a Tisza folyók összefolyásánál fekvő része néprajzilag és gazdaságilag Szeged közvetlen környékéhez tartozik, s következésképpen e várossal együtt magyar területen kell maradnia. 2. Következtetések. A Bizottság egy magyar sávot hagyott meg Szegedtől délkeletre. Úgy döntött, hogy a Bánát fennmaradó részét oly módon osztja meg a románok és a jugoszlávok között, hogy a másik félnek ítélt nemzetiségek számát tekintve lehetőség szerint meg legyen az egyensúly. ... III. A határ Jugoszlávia és Magyarország között 1. Elvek. a) A Bizottság a legjóindulatúbb figyelemmel vizsgálta meg a Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával határos magyar megyékben lakó délszláv népesség nemzeti igényeit. b) Úgy látja, hogy az e területeken élő szerbek, horvátok, szlovének, bunyevácok és sokácok nyelvi és vallási különbségeik ellenére a tendenciát tekintve egységes tömeget alkotnak, s nehézség nélkül egyesülnek majd a jugoszláv állammal. c) A legfontosabbnak azt tekinti, hogy elkerüljék a zavarokat a lakosság normális gazdasági életében. Döntéseit ez a megfontolás vezette azokban az esetekben, amikor a népfajok kevertsége lehetetlenné tette egy biztos etnikai határ megállapítását, vagy amikor az semmilyen természetes határral nem volt összeegyeztethető. 2. Következtetések A Bácskában A Bizottság javasolja, hogy adják Jugoszláviának a Bácskának azt a részét, amely délre fekszik attól a vonaltól, amely a Szegedtől délkeletre levő bánáti jugoszláv határpontot köti össze egy másikkal a Dunánál, Kiskőszegtől északra. Ez a határvonal Jugoszláviának adja: a) azt a területet, melyen a legkülönfélébb délszlávok viszonylagos többségben vannak, ha a hivatalos magyar statisztikákat megfelelő módon helyesbítjük; b) a nagy fél-városi — fél-falusi településeket, Szabadkát és Zombort, melyek a kiigazított statisztikai adatok szerint abszolút szláv többséggel rendelkeznek, s már évszázadok óta a délszláv civilizáció központjai; c) a terület gazdasági prosperitásához szükséges vasutakat és víziutakat: a Ferenc- és Ferenc József-csatornákat, melyek a Dunát és a Tiszát kötik össze, valamint a lakosság fő központjait, a Dunával és a Tiszával összekapcsoló vasúthálózatot. Baranyában és Somogyban A Bizottság javasolja, hogy Jugoszlávia északi határa a Dunát kövesse a Dráva torkolatáig, majd ez utóbbi folyót annak a Murával való összefolyásáig.