Századok – 1982
Közlemények - Arday Lajos: Dokumentumok a jugoszláv–magyar határ kialakulásáról (1918–1919) 323/II
332 ARDAY LAJOS III. sz. dokumentum Részlet a szerb katonai misszió vezetőjének Pesic tábornok határjavaslatának indokolásából. Párizs 1918. december 29. „... A határnak a Tiszától a Dunáig terjedő része síkságon halad, s ezért a határt olyan pontoknál húztuk meg, melyek a legjobb védelmi pozíciót biztosítják ezen az oldalon. Ha a határ délebbre keçiilne, akkor kérdésessé válna a Bácska egész védelme. Minthogy a Tisza és Duna közti területen a magyarok számos vasúti és más közlekedési vonallal rendelkeznek, így egy jövőbeli osztrák-magyar offenzíva nagy valószínűséggel e vonalakra támaszkodna, és ezek irányába haladna. Emiatt közös érdeke a szövetségeseknek, hogy megvédjék ezt a hadműveleti irányt, s ez csakis úgy lehetséges, ha a határt az általunk javasolt módon vonnák meg. A határnak a Dunától az olasz határig teijedő szakasza a Dráva folyó és a Balaton, illetve a Rába természetes vízválasztóján halad, és ez a legjobban megfelel egy jó határ stratégiai feltételeinek." JAZU, Trumbic hagyaték 86/47. (Az eredeti szerb nyelvű gépírott szöveg magyar fordítása.) IV. sz. dokumentum Részlet a Hadügyminisztérium (a katonai hírszerzés igazgatójának) titkos és bizalmas javaslatából Jugoszlávia határaira vonatkozóan 1918. dec. 10. „... 1. Jugoszláv-román határ. Javaslat. A jelenleg fennálló szerb határt kellene követnie a Duna mentén a Timok torkolatától egy pontig Báziástól nyugatra. A határ itt keresztezhetné a Dunát és a báziás—temesvári vasútvonaltól néhány kilométernyi távolságban haladhatna attól nyugatra Csákig, majd onnan északnyugatra fordulva egy pontig attól a két csatornától északra, amely Temesvárt és Nagybecskereket köti össze, ahol Jugoszlávia, Magyarország és Románia határai találkozhatnának. ... 2. Jugoszláv-magyar határ. Javaslat. Az 1 -ben megjelölt ponttól a határ nyugat felé haladhatna a Tisza menti Adáig, és onnan csaknem egyenesen nyugatra úgy, hogy a Dunát valamivel északabbra keresztezze a Ferenc József csatorna torkolatától. Majd délnyugati irányba haladva Villánytól délre úgy, hogy a Drávát Miholjacdolnji közelében érje el. Azután a Dráva képezné a határt a Mura torkolatáig, majd pedig a Mura addig a pontig, ahol az a mai magyar határt átlépi. Érvelés. A fenti vonal nagyjából megfelelne a jugoszlávok néprajzi határának a Bánátban, a Bácskában és Baranyában, s különösen (fontos, hogy) Zombor szerb várost is magában foglalja. Azt is lehetővé tenné, hogy Mohács magyar város vasúti összeköttetésben maradjon Péccsel Villányon keresztül, és hogy a kiskőszegi vasútvonal Eszékhez kapcsolódjék. A Muraköz (a Dráva, a Mura és a mai magyar határ között) néprajzilag horvát, és jugoszláwá kell lennie. Az egyetlen komolyabb néprajzi probléma a nyugati Muramellék kapcsolatban adódik (egy kis szlovén körzet a Mura és Szentgotthárd között). Ha ez Jugoszláviához kerülne, egy kényelmetlen kiszögellést jelentene, mely észak felé nyúlik Ausztria és Magyarország között, és talán súrlódásokhoz, követelésekhez
