Századok – 1982
Beszámoló - Tudományos konferencia hazánk elmúlt negyedszázad alatt végbement fejlődéséről (Vida István) 268/II
270 KOROM MIHÁLY minimálisnak gondolta, csak az Ideiglenes Kormány létrehozására kívánta korlátozni, míg a baloldal az akcióprogram lényegi megvalósításában, tehát az Ideiglenes Kormányénál is lényegesen szélesebben szándékozta azt már eleve megszabni! A szegedi népgyűlésen megválasztott 25 képviselő7 5 azonban nem tudott teljes számban eljutni Debrecenbe. A FKP és a NPP 1—1 megválasztott képviselője valamilyen oknál fogva nem utazott el. A FKP lemaradt képviselője helyett rövid úton, a szegedi NB kisgazdapárti elnöke révén, választás nélkül egy másik kisgazdapárti tagot vittek Debrecenbe, akinek nemzeti bizottsági megbízatását ott elfogadták. A NPP ezt nem tudta megtenni, ezért megválasztott képviselője mandátumát távolléte miatt nem is fogadták el Debrecenben sem 1944. december 21-én, sem pedig későbben, amikor újra megkísérelték azt érvényesíteni.7 6 Közvetlenül Szeged mellett, Kiskundorozsmán is tartottak képviselőválasztásokat e napokban. E helység szintén nem volt tervbe véve a választások szempontjából. De miután ott erős és aktív helyi politikai élet alakult ki már december közepére - az lehetővé tette, hogy szegedi példára itt is küldötteket válasszanak. Az MKP már október végén létrejött Kiskundorozsmán, decemberre a NPP-nek és a szakszervezeteknek is működött itt szervezete. Utóbbi tevékenységének eredménye a december 10-i nagygyűlés, ahol a szegedi NB kommunista, szakszervezeti és parasztpárti küldötteinek előadásai alapján - „lelkesedéssel fogadta a nép a MNFF programját.. ."7 7 Ezen a politikai bázison a szegediek segítségével a működő két párt megállapodása alapján egy MKP és egy NPP-i képviselőt választottak, illetve küldtek el Debrecenbe.7 8 Sajátságosan folyt le a választás Hódmezővásárhelyen is, ahol december 18-án a tervezett 15 képviselő helyett 16-ot7 9 választott meg a város forradalmi módon már újjászervezett törvényhatósági bizottsága. A javaslatokat a pártok és az INgy. EB megbízottjának, Takács Ferencnek az indítványára a már korábban létrejött hódmezővásárhelyi NB dolgozta ki és terjesztette a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlése elé. E gyűlésen Takács Ferenc ismertette az EB célkitűzéseit és a megvalósítandó feladatokat. Ezek magyarázatából két mozzanatra érdemes figyelmet fordítani. Egyrészt arra, hogy a nemzeti összefogással történő országmentés lehetőségének és történelmi feladatának hangoztatása mellett a felszabadulást egyben, s teljes joggal a magyar nép, az egész nemzet nagy történelmi sorsfordulójaként is értékelte. „Tisztában kell lennünk azzal — húzta alá —, hogy a történelmi sorsfordulat, mely most teríti végképp földre az elnyomó német uralmi törekvéseket, olyan alkalmat adott az ezeréves magyar szabadságharc győztes eldöntésére, amelyhez fogható nem volt, de nem is lesz történelmünkben." Az előadó a nemzetgyűlés feladatát a következőkben szabta meg: ,/lz ideiglenes Nemzetgyűlésnek, ,s Uo. 76 Ld. Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. I. dok. 6., és 153. Továbbá, 01 Irattára. MN. Vegyes anyagok. 1945. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökének 1945. V. 14-i válaszlevele a Szegedi Nemzeti Bizottsághoz. "Válogatott dokumentumok Csongrád m. I. dok. 123-124. és Dél-Magyarország 1944. XII. 12. 3. "Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. 173-179., továbbá, Paál-Radó: A debreceni . . . 20. o. és 264. "Feltételezhető", hogy a 16. helyet azért kapta meg Hódmezővásárhely, mert a legelőször Kaposvárott megválasztani gondolt Nagy Imrét is itt választották meg. Ugyanis még a szervezés idején kiderült, hogy a harcok, a front közelsége miatt Kaposvárott választást lebonyolítani nem lehet.
