Századok – 1982
Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztása 1944 decemberében 247/II
260 KOROM MIHÁLY pártok külön-külön nem hozták létre saját szervezeteiket, együtt dolgoztak a fenti tanácsban. Az egyes pártok decembeT utolsó napjaiban kezdtek megalakulni.3 6 Hajdű vármegyében összesen (az akkori megyét és Debrecent is véve) a fenti módokon megválasztottak 36 nemzetgyűlési képviselőt. Megoszlásuk a jelölő szerv szerint a következő volt: M KP 6; SZDP 6; szakszervezeti 4; NPP 2; FKP 9; a polgárság 1; pártonkívüli 7; és Dem. IQ. Szöv. 1. A Hajdú megyei képviselőknek ez az összetétele azt mutatja, hogy a népi, a baloldali szárny (MKP, SZDP, Szakszervezetek és NPP, valamint a Dem. Ifj. Szöv.) a jelölésnél erősebb volt megyei szinten, mint a polgári (FKP, PDP és pártonkívüli). 19 küldöttet jelöltek az utóbbiak 17 képviselőjével szemben. Viszont a pártállásnál ez kiegyenlítődött, mert egy MKP listán megválasztott képviselő pártonkívüli lett, a szakszervezeti megoszlott felesen az MPK és a SZDP között, a polgárság képviselője PDP-i, továbbá egy pártonkívüli pedig a FKP tagja lett a pártok kiépítése során. Vagyis, végső soron 8 MKP, 8 SZDP, 2 NPP, 10 FKP, 3 PDP-i és 5 pártonkívüli képviselőt választottak Hajdú megyében. A Hajdú és Bihar vármegyékbe kiküldött választói megbízottak a megyei városokban lefolytatott választás után, december 19-én a megbízotti listáról kimaradt Kisújszállásra is ellátogattak. Kisújszálláson a korábbi debreceni illegális kommunista mozgalom kisugárzásaként nyomban a felszabadulást követően erős'MKP-szervezet fejlődött ki, amely a város többi demokratikus erőivel Ideiglenes Városi Tanácsot (IVT) alkotva, intézte a lakosság mindenfajta ügyét. Az EB megbízottainak kezdeményezésére azonnal összehívták az IVT rendkívüli ülését, és azon a város és részben a megye nevében képviselőket választottak az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. E rendkívüli ülésen az egyik központi megbízott részletes tájékoztatást adott az Ideiglenes Nemzetgyűlés megteremtésének eddigi előkészítő munkálatairól, céljairól és a programról, majd javasolta a Városi Tanácsnak, hogy valamennyi demokratikus politikai irányzat képviseleteként válasszon két küldöttet a nemzetgyűlésbe. A helyiek örömmel fogadták e javaslatot, és a következő indokokkal 3 képviselő megválasztásának a lehetőségét kérték. „Tekintettel arra -olvashatjuk a jegyzőkönyvben —, hogy a többi kun városban politikai élet még egyáltalán nincs, és egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy az Ideiglenes Nemzeti Tanácsba (értsd Nemzetgyűlés - K.M.) tagokat küldhessen, és hogy itt nem lehet két olyan embert küldeni, akik a város demokratikusan gondolkozó lakosságát, minden rétegét képviselje, kéri (az elnök — K.M.) a megjelent — .. .kiküldötteket, hogy Kisújszállás három tagot küldhessen ki, akik képviselnék az ez idő szerint képviselet nélkül maradt többi kun városokat is." (Aláhúzás - K. M.) A kisújszállásiak e javaslatához a központi kiküldöttek hozzájárultak azzal a megszorítással, hogy — felkészülve arra az esetre, „ha az Ideiglenes Nemzetgyűlés nem fogadná el a három kiküldöttet" — alakítsanak ki köztük fontossági sorrendet. Ezt nyomban meg is tették s Dr. Kovács Kálmánnal az élen két kommunistát és egy NPP-i képviselőt választottak meg a Tanács ülésén, majd arra is határozatot hoztak a debreceni 36 Ld. Sorsforduló. Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez. 1944. szeptember -1945. április. I.köt. Budapest, 1970. 283-284. 296-297. és 318-323. Továbbá Paál-Radó: A debreceni. . . 358-365. és ifj. Veres Péter visszaemlékezése. Megjelent: Alföld. 1964. december XV. évf. 12. sz. 1086-1087. Nagy idők tanúi c.
