Századok – 1982
Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztása 1944 decemberében 247/II
258 KOROM MIHÁLY rektorának — aki rövidesen a PDP-ba lépett be —, egyet a polgárság képviseletének, aki szintén PDP tag lett és egyet a katolikus prépost-plébánosnak javasoltak juttatni. Ezt az előterjesztést a kiegészült bizottság el is fogadta,33 aminek eredményeként a Debrecenben az NB által megválasztott 25 ideiglenes nemzetgyűlési képviselő összetétele a következőként alakult: 4 kommunista, 4 szociáldemokrata és 4 szakszervezeti küldött, tehát 12 maradt a „munkás-oldal"-ról, és bevallottan 5 kisgazda- és 1 polgárságot képviselő, valamint 7 „pártonkívüli" küldött, tehát 13-ra nőtt a „polgári-oldaP'-ról választottak száma.3 4 A debreceni nemzetgyűlési választásoknak leglényegesebb sajátossága az, hogy a NB folytatta le, az választotta meg a képviselőket a pártok közötti megállapodás alapján. Az egyes küldötteket vagy a pártok és a szakszervezet javasolták, vagy az általuk megállapított személyekről listát terjesztettek a NB-elé. Ebben a munkában tehát csak a NB, a pártok és a szakszervezet vett részt. Az INgy. EB felhívásában szereplő önkormányzati testületek, gazdasági vagy kulturális szervezetek és egyéb egyesületek nem kaptak szerepet. Debrecenben népgyűlésen sem erősítették meg a NB által megválasztott küldötteket. Mindezeknek azért van jelentősége vizsgálódásunk szempontjából, mert igen sok helyen ehhez, a debrecenihez hasonlóan, vagy zömében ezt megközelítő formában, vagyis a nemzeti bizottság vagy más népi forradalmi szerv útján történtek meg az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe való választások. Tehát a felszabadult ország új, antifasiszta, népi szervezetei kialakulóban voltak szinte mindenfelé, demokratikus pártjai megerősödtek, s így reájuk támaszkodva lehetett az új államhatalmi jogforrást jelentő választásokat is lebonyolítani, nem kellett a régi rendszer különböző helyi államhatalmi testületeit, gazdasági vagy kulturális szervezeteit és egyesületeit igénybe venni. Mindez tükröződött abban a dokumentumban is, amelyet az egyes megválasztott képviselők a NB-tól kaptak megbízatásuk igazolására. Példaként, teljes egészében idézzük az egyik debreceni küldött „megbízólevelét". „Magyar Nemzeti Függetlenségi Front debreceni bizottsága. MEGBÍZÓLEVÉL Szabó István szabósegéd úr Debrecen, Lugossi-utca 15. szám Demokrata, magyar együttérzéssel hozzuk szíves tudomására, hogy Nemzeti Függetlenségi Front debreceni Nemzeti Bizottsága 1944. év december hó 16-án tartott gyűlésén az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe Debrecen követének egyhangú lelkesedéssel megválasztotta. Felkérjük és meghatalmazzuk, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának Titkárságától mandátumot átvenni és ezen megbízás alapján Debrecen város közönségét a Nemzetgyűlésen képviselni szíveskedjék. Debrecen, 1944. december 19-én. Dr. Juhász Nagy Sándor Dr. Lévay Zoltán M. N. F. F. Debreceni Nemzeti Bizottságának M. N. F. F. Debreceni Nemzeti Bizottságának elnöke jegyzője."35 33 Uo. (Érdekes, hogy végül Debrecennek az Ideiglenes Nemzetgyűlésben eggyel több képviselője volt mint Szegednek, mert utóbbi küldötte mandátumát a mandátumvizsgáló bizottság nem fogadta el. 34 Szilágyi Miklós: I. h. 57-66. 3S Paál-Radó: A debreceni . . . 168.