Századok – 1982
Tanulmányok - Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldötteinek megválasztása 1944 decemberében 247/II
NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 1944 DECEMBERÉBEN 251 Dr. Vásáry István Debrecen polgármestere, az INgy. EB-nek elnöke, a Független Kisgazdapárt (FKP) tagja, Miklós Béla vezérezredes, pártonkívüli, Vörös János vezérezredes, pártonkívüli, Nagy Imre közgazdász, MKP, Kaposvár, Dr. Juhász Nagy Sándor volt igazságügyi miniszter, pártonkívüli, a Debreceni Nemzeti Bizottság elnöke,12 Dr. Bodnár János egyetemi tanár, rektor, Polgári Demokrata Párt (PDP), Debrecen, Dr. Révész Imre református püspök, pártonkívüli, Debrecen, Dr. Tariska István orvos, MKP, Debrecen, Kovács János kó'műves, Debrecen, Szociáldemokrata Párt (SZDP), Dr. Valentiny Ágoston Szeged polgármestere, SZDP, Dr..Balogh István plébános, Szeged, FKP, a Szegedi Nemzeti Bizottság elnöke, Komócsin Mihály építőmunkás, MKP, Szeged, Gerő Ernő közíró, MKP, Budapest, Dr. Erdei Ferenc író, lapszerkesztő, Makó, Nemzeti Parasztpárt (NPP), Dr. Gyöngyösi János tanár, FKP, Békéscsaba, Takács Ferenc kőműves, SZDP, Hódmezővásárhely, Oláh Mihály kőműves, MKP, Hódmezővásárhely.13 Az INgy. EB összetételét szükséges kissé közelebbről is megvizsgálni. A résztvevő 17 tag közül 5 az MKP, 3-3 az SZDP és a FKP, l-l a NPP és a PDP tagja, 4-en pedig pártonkívüliek. Ez a politikai összetétel lényegében a pártok akkori erőviszonyait tükrözi. A foglalkozási összetétel szerint az INgy. EB-ban 4 ügyvéd, ill. orvos, 4 munkás, 3 újságíró, író, 2 katonatiszt, 2 tanár és 2 pap volt. Ez az összetétel elősegítette a bizottság tevékenységének az elismerését, mind a nemzetgyűlési választásokat, mind pedig a nemzetgyűlés ülésének az előkészítését illetően. Az EB városok szerinti összetétele, bár ez különösen nagy szerepet nem játszott -hiszen pl. a kecskeméti Molnár Erik a koalíciós összetétel megőrzése miatt ki is maradt a hivatalos bizottságból, annak ellenére, hogy jelen volt Debrecenben annak megalakulásakor —, a gyors megszervezés és a közlekedési nehézségek ellenére is viszonylag széles körű. Ha nem is számoljuk a volt emigráns kommunisták korábbi és a katonatisztek budapesti illetőségét, akkor is 5 magyar városból kerültek tagok az INgy. EB-ba, köztük az akkori 2. és 3. legnagyobb magyar város, polgármesterével és nemzeti bizottságuk elnökével együtt. Mindezek maguk is növelték a választó városokban e szervezet tekintélyét. Az INgy. EB 14-i alakuló ülése — saját megalakítását kimondó és összetételét jóváhagyó határozata után — Vásáry Istvánt elnökévé választotta meg. Az elnök ünnepélyes megnyitó szavai után Gerő Ernő beterjesztette hivatalosan is az addig kialakított célkitűzéseket, majd konkrét javaslatokat tett a választások lebonyolítására. 12 Juhász Nagy Sándor az Ideiglenes Nemzetgyűlés személyi adatainak a megnyitás előtti összesítésekor a Magyar Néppárt tagjának mondotta magát. Ilyen párt a valóságban azonban nem volt, máshol még a név sem szerepel sehol. Sőt, nevezettet pártonkívüliként választották meg képviselőnek is Debrecenben. {Paál-Radó: A debreceni... 18-19. és 21.) Később az Ideiglenes Nemzetgyűlés hivatalos naplója szerint is már pártonkívülinek. (Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. Hiteles kiadás. Athenaeum. Budapest, 1946. 176.) 13 Mind a 17 nevet és az itt feltüntetett illetőségi helyet már a december 13-i, Szuszejkovnak küldött levél is tartalmazta. A pártállást és a foglalkozást a Nemzetgyűlési Napló (173-180.) és Paál-Radó: A debreceni... 1 8-24. tartalmazza.
