Századok – 1982
Tanulmányok - Erényi Tibor: Politika – hírközlés – agitáció. Magyarországi munkássajtó 1900–1905 199/II
242 ERÉNYI TIBOR kozhatunk a lap egyik vezércikkén: „. . . a független szocializmus nem a földosztást akarja, hanem a tisztességes megélhetést mindenki számára, nem elvenni akarja a földet, hanem azt, hogy akinek van, védeni igyekszik a mai kizsákmányolástól, igazságos szorgalma után legyen mindenkinek sajátja, amit saját erejével és munkásságával meg tud szerezni vagy keresni".16 7 A fenti idézet is azt mutatja, hogy a lapban elsősorban a mezőgazdasági proletariátus törekvései érvényesülnek. Hadd említsük meg még, hogy a Földmívelő — amely a Várkonyi-mozgalomra jellemzően sok rigmust közölt - megismertette olvasóit a Várkonyi-mozgalom helyzetével, fontosabb követeléseivel.16 8 A befejezéshez közeledve vissza kell térnünk ahhoz a történelmi személyiséghez, akivel kezdtünk, és akinek egész témánk szempontjából kimagasló jelentősége van: Szabó Ervinhez, illetve Szabó Ervin ellenzéki tevékenységének kezdeteihez. Ezeket a kezdeteket nem áll szándékunkban megvilágítani, tekintettel arra, hogy alapos történeti kifejtést nyertek.1 6 9 Szabó Ervin - mint említettük - 1903 elején megvált a Népszavától. Ennek oka az volt, hogy sem a pártvezetőség általa diktatórikusnak tartott munkastílusával nem volt megelégedve, sem azokkal a módszerekkel, amelyekkel a pártvezetőség a párt állítólagos korrupciós ügyeit kezeli, pontosabban elpalástolja.17 0 Ezért törekedett az ellenzéki erők tömörítésére, s ennek érdekében új lap megindítására. 1904 márciusában jelent meg a Világosság c. harci folyóirat első száma; mint a „szabadgondolkodók lapja", a „Világosság asztaltársaság" kiadásában. A lapot kezdetben a pozitivista autodidakta filozófus, a szabadgondolkodó Kun Sámuel és Szabó Ervin munkatársa, Tarczai Lajos együttesen szerkesztette, a 3. számtól Tarczai az egyedüli szerkesztő. 1904 júniusától szerkesztő bizottság szerkeszti a lapot, Tarczai mellett Csizmadia is szerkesztő lesz. 1904 nyarától a Világosság lényegében Szabó Ervin lapjaként működik. Szabó Ervin nagy reményeket fűzött a folyóirathoz. 1904. június 29-i keltezéssel - többek között - a következőket írta Somló Bódognak: „Küldettem ma Neked néhány számot a Világosságból. Ezzel úgy áll a dolog, hogy én és még néhányan megszakítottuk a pártvezetőséggel az összeköttetést, és a Világosság körül csoportosulva a párt reformjára törekszünk. Amint azt a cikkekből kiveheted. Ezt a lapot üldözni fogják. Nekünk pedig minden reményünk ehhez fűződik."17 1 A remények nem váltak be. A szabadkőműves támogatással megjelenő folyóirat első két száma a kifejezett és leszűkített antiklerikalizmus szolgálatában állott. A beköszöntő cikk — valószínűleg Tarczai Lajos munkája — általános egyházelleni tételeket tartalmaz, és így végződik: „Nem türelmetlenséget akarunk elhinteni a nép között, de jogaiba akaijuk helyezni a megvádolt tudományt! Minden törekvésünk arra irányul, hogy gondolkodó és szerető emberekké legyünk."17 2 1904 nyarán — a változás bekövetkezése után — hozza a 1 6 'Földmívelő, 1900. január 19. A földmívelő független szocialistákhoz. 1 68 Földmívelő, 1900. január 19. A független szocialisták II. kongresszusa. Orosházán. 1 "Mucsi Ferenc: i. m. 21-73. 170 A fenti megfogalmazást azért használtuk, mert történeti irodalmunknak és magunknak sem sikerült - kellő forrásanyag hiányában - Szabó Ervin vádjainak igazáról meggyőződnünk. A párt legbizalmasabb ügyeit ugyanis már annak idején sem foglalták többnyire írásba, és a pártarchívum jelentős része az idők viszontagságai közepette elveszett. A kérdésre vonatkozóan ld. Mucsi Ferenc: i. m. 21-35. 171 Szabó Ervin Levelezés I. k. 1893-1904. 530. 17 2 Világosság, I. évf. 1. sz. Mit akarunk!
