Századok – 1982
Tanulmányok - Bálint Csanád: Az európai dirhem-forgalom néhány kérdése 3/I
14 BÁLINT CSANÁD utóbbi esetében pedig a számbeli különbség — Észak javára itt is - hatszoros.5 7 A Rajnától keletre ma már mindenütt azonos intenzitásúnak mondható régészeti megfigyelések révén az arab pénzek elterjedési határa a múlt században megsejtettnél jóval pontosabban rajzolható meg. Eszerint a nyugati határuk az Elba, aztán legdélibb pontjuk, ill. határuk Frankfurt an der Oder, majd a Kárpátok vonulata, s igen nagy számban van belőlük Skandinávia déli felében.5 8 Magába foglalja tehát a skandinávok, baltiak, a keleti és részben nyugati szlávok, volgai finnek és volgai bolgárok lakta földeket, s gyakorlatilag elkerüli a Cseh- és a Kárpát-medencét, Lengyelország déli felét, valamint a délorosz sztyeppét. Az előbbiekből összeállt képet Nyugat-Európával összevetve, azonnal a kiáltó ellentét ötlik szembe. Ott egy számvetés mindössze 156 db-ot tartott nyilván - míg Európa említett tájain kb. 200 ezer db-ot számláltak össze.59 Ebből az igen egyenetlen elteijedésből már régóta és sokan a kelet-európai kereskedelmi utak megrajzolására vállalkoztak.6 0 Pedig e módszer kockázatos voltát maguk az előkerülések mutatják a legjobban. Hogyan lehetne a térképezésük révén útvonalakra következtetni, amikor alig van belőlük, vagy egyáltalán nincsenek éppen Kelet- és Közép-Európa legfontosabb kereskedelmi ütőere mentén (Kijev—Krakkó—Prága—Mainz), s ott, ahol valamennyi arab karaván útja keresztülvezetett (Kazária?). A dirhem-kincseknek a kereskedők személyéhez való, szerintem kétes kapcsolhatóságáról már esett szó. Ezen túl a „kincsek-útvonalak" felfogás többek között magába foglalja azon előfeltételezést is, hogy az értékeket veszély közeledtével ásták volna el. így végre eljuthattunk a dirhemek elrejtése okához. E kérdéssel kapcsolatban már többféle elmélet született.61 1) Az európai régészet megteremtésében az egyik vezető szerepét játszó svédek már a 17. sz.-ban fölfigyeltek arra, hogy Skandináviában - később pedig a Baltikumban ismily roppant nagy tömegű idegen pénz kerül napfényre.6 2 A korszellemnek megfelelően a dirhemek jelenlétét nagyon is kézenfekvő volt a ruszok akkoriban föltáruló oroszországi szerepével és keleti kapcsolataival értelmezni. (Az angolszász és nyugat-európai pénzekkel 57 Kiersnowski 1960. 81. 2. táblázat; Ua.: Kilka uwag о znaleziskach monet wczesnosredniowecznych z Pofabia. Slavia Antiqua 8 (1961) 166. 58Jacob: i. m. 107; E. von Zambaur: Orientalische Münzfunde in Nord- und Osteuropa. Monatsblatt der Numismatischen Gesellschaft 5 (1902) 329; N. Bauer: Die russischen Funde abendländischer Münzen des 11. und 12. Jahrhunderts. Zeitschrift für Numismatik 40 (1930) 188; Huszár: i. m. 175; W. Coblenz: Zur Handelsausstrahlung des Ostens in das Gebiet westlich der Oder im frühen Mittelalter. Handel 140-141. - Nem ellenőrizhető, hogy a szibériai Cserdin környékén, sírokban talált, „régi arab kalifáktól" származónak mondott s a 18. sz. elején látott pénzek valóban 9-11. sz-i dirhemek voltak-e (vö. P. J. von Strahlenberg: Das Nord- und östliche Thei! von Europa und Asia. Stockholm, 1730,103.) 5 95. de Los Santos Jener: Monedas carolingias en un tresorillo de dirhemes des elmirato Cordobés. Numario Hispanico 5 (1956) 79-87; J. Duplessy: La circulation des monnaies arabes en Europe occidentale du VIIIe au XIIIe siècle. Revue Numismatique 18 (1956) 105. 4"Bírálatukat Id. N. L. Rasmusson: An Introduction to the Viking Age Hoards. In: Commentationes de nummis saeculorum IX-X1 in Suecia repertis. I. Stockholm-Göteborg-Uppsala 1961, 3-16; Huszár: i. m. 175-176; de legélesebben a nagy numizmata Ph. Grierson fogalmazott: ez (a módszer, В. Cs.) különösen illik a numizmatákra, kiknek a téma egészéhez való közelítésmódja néha egyszerű naivitásról tanúskodik (Commerce in the Dark Ages. Transactions of the Royal Historic Society 9 [1959] 130.). 61 Jó áttekintés ad Huszár: i. m. 176-177 Hätz 1974. 143-146. 6 2 Hätz 1974. 144.
