Századok – 1982

Krónika - Elekes Lajos 1914–1982 (Rottler Ferenc) 1367/VI

1368 KRÓNIKA közötti történetírásnak a középkori magyar államra vonatkozó ferdítései, hamis illúziói még az ifjúság körében is tovább élnek. „S a problémák megválaszolásának - írta könyve bevezetőjében -, a megoldatlan kérdések nyomán fellépő eszmei zavarok eloszlatásának legcélravezetőbb útja : pozitív ismeretek nyújtása. Ezért úgy véljük, nem felesleges a magyar állam Mohács előtti - oly gyakran félreértett vagy ferdén magyarázott - fejlődésének összefoglaló ismertetését adni." A középkori magyar állam története hosszú éveken keresztül kézikönyvként szerepelt. Elekes Lajost 1965-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, és körülbelül ettől az időtől kezdve fordult érdeklődése a történetelméleti, historiográfiai, metodológiai kérdések felé. A medievisztika művelése lett volna ,.hivatali" feladata, de szenvedélyes érdeklődése, problémaérzékenysége, ideológiai felkészültsége új kutatási irányok felé sodorták. Történelmi ismeret és szocialista tudat, történelem és világnézet kapcsolata került kutatásai fókuszába. Az egyetemi hallgatóknak és a történelemszakos tanároknak szívesen adott elő a fenti kérdésekről, és a kiadók is sorra tettek ajánlatokat ebben a tárgykörben készült tanulmányok megjelentetésére. A nemzetközi történész körökben is népszerűvé váltak e témák, s így Elekes Lajos a moszkvai (1970) és a San Franciscó-i (1975) nemzetközi történész kongresszuson a metodológiai szekcióban ismertette legújabb kutatási eredményeit. A szakmai körökön és az országhatáron túl is érdeklődést váltott ki történetelméleti, historiográfiai jellegű munkája (A történelem felfogása korunk polgári tudományában. Bp. 1975.), amely oroszul és csehül is megjelent. A történelmietlenségtől csak egy lépés a történelemellenesség -írta Elekes -, s mindezekkel, valamint a történelem tudományossága elleni szkepticizmussal szemben, a történetiség valódi értékeinek a helyreállításával lehet eredményesen fellépni. Élete utolsó évtizedében szinte kizárólag a jelenkori polgári történettudomány kérdései érdekelték, egy nagyobb monográfia megírásához gyűjtötte az anyagot. Elekes Lajos akadémikus elsősorban a magyarországi történész közéletben a Magyar Történelmi Társulatban, a Tudományos Minősítő Bizottságban, a Századokban szerkesztő bizottságában töltött be vezető tisztségeket. Jelentős közéleti megbízatást vállalt - és azt nagy szakmai és ideológiai felkészültséggel, kitűnő politikai érzékkel látta el - a Magyar—Román Történész Vegyesbizottság elnökeként. Az egyetemen hosszú évekig az egyik legjobb professzorként, kiváló előadóként, a történész szakképzés lelkes megújítójaként tartották számon. Az egyetem történész tanszékcsoportja elnökeként, majd bölcsészkari dékánként sokat tett a történész szakképzés fejlesztéséért. Élete utolsó évtizedében - talán a rejtett betegségek hatására — amitől csak tehette, fokozatosan visszavonult. Emlékét, történettudósi teljesítményét művein és tanítványain keresztül a magyar tudományos és kulturális élet hosszú időn keresztül őrizni fogja. Rott 1er Ferenc