Századok – 1982
Történeti irodalom - Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848–50-ben (Ism. Mérei Gyula) 1238/VI
BATTHYÁNY ÉS A HONVÉDELEM 1848-BAN 1245 esetleg a fegyverszünetet Jellasiccsal.7 5 A nádor mindenesetre nehezen térhetett ki a megbízatás elől, ha a maga jóhiszeműségét, vagy legalábbis azt igazolni akarta, hogy nem kapott bizalmas információt Jellasics küldetéséről. Batthyány számára a nádor megjelenése a sereg élén igen fontos volt, mert a sorezredi alakulatok, főleg a tisztek előtt sikerrel ellensúlyozta Jellasics manőverét, azt, hogy a horvát sereg fekete—sárga császári zászlók alatt közeledett. A harci szellem általános megjavulásával járt tehát, hogy a nádor megjelent Veszprémben, ahol egyébként az oda érkező kis drávai sereg és az újonnan gyülekező alakulatok parancsnokságát a Pestről magával vitt Móga vezérőrnagy és hadosztályparancsnok vette át.7 6 Az, hogy a nádor a sereg élére állott, Batthyányban és katonai tanácsadóiban joggal keltette azt a határozott reményt, hogy — ha korábban nem is — Veszprémnél vagy Székesfehérvárnál döntő ütközetre kerül sor. Ezért rendelte el a miniszterelnök szeptember 17-én, vagyis a nádor táborba indulásának napján, hogy a két várost el kell torlaszolni.7 7 A nádor ezen a napon már Fehérvárról írt Batthyánynak, s igen hangsúlyozottan tette szóvá, hogy ott egy zászlóaljnyi önkéntest leszámítva, egyéb fegyveres erő nincsen, a lakosságot pedig nemcsak lehangoltnak, hanem rémültnek találta.78 Batthyány — akár célzatosnak tartotta István nádor közlését, akár nem — sietett megnyugtatni, hogy a vonuló csapatok többnyire az oldalutakat használják, azért nem találkozott velük, de rövidesen kb. 8000 főnyi gyalogságnak, 4 huszárszázadnak és 24 ágyúnak kell megérkeznie, amelyet azután újabb gyalogos- és huszáralakulatok követnek. Arról is beszámolt, hogy a dunántúli megyékben kormánybiztosokat nevezett ki a népfelkelés szervezésére.7 9 Szeptember 18-án a nádor már veszprémi benyomásairól számolt be, ha lehet, még lehangolóbb képet festve az ott talált viszonyokról. Szemrehányást tett Batthyánynak, hogy a megígért 30 000 (?) ember helyett8 0 összesen csak 12 000 található Veszprém és Buda közöt (ti. útban a gyülekező helyre), de abból is 7000 fő gyakorlatlan nemzetőr. A hangulatot a levél még sötétebbnek festi: „itt az egész környéken a lelkesedés hiányzik, sőt a szellem Fejér, Somogy s Baranya megyék több helyein még inkább Jellachichnak látszik kedvezni", ezért - vonja le sietve a nádor a tanulságot — „igen bajos volna részünkről támadólag már most föllépni".81 Ez a második levél már igen határozottan mutatja, hogy a nádor, akinek megjelenése jó hatással volt a csapatok harci szellemére, maga igen kicsinyhitű volt, és a nehézségek eltúlzására törekedett. így Batthyánynak bizonyos értelemben tehertétel volt ez a magatartás, amelyet csak módjával lehetett befolyásolni. Szeptember 19-én az előző levélre válaszolva rámutatott annak pontatlanságaira, a valóságnál kisebb létszámadataira, és közölte a 7 5 Mein 1848 : 640. •"Mein 1848 : 638; KPzA 1848 : 101. A nádor Telekiről kedvezően jelentett: Mein 1848 : 689. Érdemes megemlíteni, hogy Teleki a sereggel maradt, és Pákozdnál ő volt a tartalék parancsnoka. 7 7 Mein 1848 :641. Buda elsáncolásáról Batthyány szept. 18-án intézkedett; Mein 1848 : 663. 11 Mein 1848 :667. 7 'Uo. A kormánybiztosok kinevezésére: Mein 1848 : 674. Utóbbiak számára készült szept. 18-i kelettel az „Utasítás a kormánybiztosokhoz" c. nyomtatvány, amelyben Batthyány a népfelkelés alkalmazásának módjáról tájékoztatott. OL R 32. 1848/49-es nyomt. " °Ez a létszám érthetetlenül magas. Nem ismerünk olyan nyilatkozatot, levelet vagy feljegyzést, amelyben Veszprémnél ekkora erő összpontosításáról lett volna szó. "Mein 1848 :689.
