Századok – 1982
Történeti irodalom - Andics Erzsébet: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848–50-ben (Ism. Mérei Gyula) 1238/VI
BATTHYÁNY ÉS A HONVÉDELEM 1848-BAN 1241 másnap reggel „okiatokul fellépvén" segítsenek a többiek kiképzésében.5 4 Ez az eljárás tette lehetővé, hogy a honvédségnél gyorsan ki lehetett egészíteni az altiszti állományt, mivel eredetileg csak igen kevés kiképzőt sikerült szerezni a sorezredektől. Ez természetesen csak az első lépés volt, hiszen gondoskodni kellett az ezen az úton nyerhető tiszti utánpótlásról is. Június végén Batthyány közölte döntését, hogy minden zászlóaljnál négy hadnagyi hely marad betöltetlenül, ahová „a pár hónapi szolgálat által" magukat kitüntetett személyeket fogják kinevezni.5 5 A honvédség tehát már 1848 nyarán nagy népszerűségnek örvendett, és a baloldal természetesnek tartotta, hogy a nemzeti hadsereget ennek mintájára kell felépíteni. Ha némi késéssel, de szeptember végétől ez is megvalósult, mégpedig zökkenőmentesen. Ez pedig annak köszönhető, hogy a honvédzászlóaljak kész és bevált példát nyújtottak, a magvát alkották a nemzeti tömeghadseregnek. Az első zászlóaljak néhány hónap alatt új tiszteket is neveltek, s a szeptember végén szervezett 16 honvédzászlóalj tisztjeinek egy része az első alakulatoktól került ki. Egészében véve a modell szerepét töltötték be ezek a zászlóaljak, s az őszi szervezés és a tavaszi hadjárat messzemenően igazolta ezt az új formát. A honvédség sajátsága és jelentősége magyarázza azt, hogy az elmondottak során a hangsúlyt erre helyeztük. Nem jelenti ez azt, hogy Batthyány a nemzetőrség szervezésének más területén nem hozott fontos rendelkezéseket. Ezek sorában egyet említenénk: az állandó, vagyis a törvény alapján felállított nemzetőrség tábori szolgálatának átszervezését. A délvidéki szerb nemzeti mozgalom erősödése, valamint a sorkatonaság és a honvédség kis létszáma miatt 1848 nyarán jelentős nemzetőri egységeket vezényelt a kormány a délvidékre, ahol azonban ezek az alakulatok nem feleltek meg a várakozásnak, miközben ide-oda szállításuk meglehetősen nagy összegeket emésztett fel.5 6 A több oldalról elhangzó észrevételekre azután augusztus 13-án Batthyány átszervezte a nemzetőri mobilizáció rendszerét: elrendelte, hogy ezentúl a táborba vezényelni csak önként jelentkezőket lehet, de azoknak tartósabb, nem 2—4 hetes szolgálatot kell vállalniuk.5 7 Ez a rendelkezés még az országgyűlés hadügyi vitája előtt született, létrejöttét a tényleges katonai helyzet sugallta. A következő lépésre azonban már a hosszú viták után megszavazott, kompromisszumos újoncozási törvény elfogadását követően került sor, minden jel szerint azért, mert nyilvánvaló volt, hogy a törvényt a király nem fogja szentesíteni. A Dráván túlról érkező hírek azonban megkövetelték, hogy történjen valami a haderő szervezése terén, amihez nem kell Bécs hozzájárulása. Ezért rendelte el augusztus 27-én Batthyány, hogy a hatóságok által kiállított önkénteseket ne szállítsák azonnal a táborba (az oda korábban küldött nemzetőri alakulatok leváltására), hanem négy kerületi táborban: Pápán, Vácott, Szolnokon és Aradon gyűjtsék őket össze, és kezdjék meg kiképzésüket.5 8 Ez az eljárás nem volt azonos a honvédség korábbi toborzásával, részben mert az önkéntesek felszerelését nem az állam vállalta, részben pedig mert nem három év volt a szolgálati idő, hanem rövidebb (bár pontosan nem volt meghatározva). Ugyanakkor 5 4 HNI 1848 : 336. 5 5 HNI 1848 : 580, 653. 5 6 Az ezzel járó gondokra L Urbán, A nemzetőrség és honvédség . .. 143. és köv . 5 7 HNI 1848 : 782. 5 8 ONöHt 1848 : 3058.
