Századok – 1982
Varga János: Batthyány és a jobbágyfelszabadítás 1193/VI
BATTHYÁNY ÉS A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS 1225 azt óhajtja, hogy „felfüggesztvén az áthozott javaslat tárgyalása, még azon a napon, ha szükség, éjjel is bevégeztessék". És a tábla ennek megfelelően döntött.12 2 Batthyány - Kossuthtal egyezően — a tényleges társadalmi robbanás megelőzése, egyszersmind a jobbágyfelszabadítás véglegesítése érdekében egyfelől ismételten a jobbágyfelkelés lehetőségére célozgatva sietésre ösztökélte, másfelől a hátralépéstől visszatartani akarva megnyugtatni igyekezett az úrbéri veszteségen kesergő társait. Ez utóbbi végett még a főrendek fenti ülése előtt a rendek kerületi ülésén - megszakítva az évenkénti országgyűlésről szóló vitát — saját kezűleg szerkesztett törvényjavaslatot terjesztett elő egy hitelintézet haladéktalan felállításáról, amely azon az elven alapul, hogy a banktól az úrbéri viszonyok megszüntetése által kárt szenvedettek illő kamat mellett a veszteség erejéig terjedő összeget kaphassanak, „mely csak akkor legyen visszafizetendő, ha a status által ígért kármentesítés valósággá lesz".12 3 A rendek azonnal hozzáfogtak a szöveg vitájához, miközben nagy és veszedelmes pártja támadt Pázmándy Dénes azon indítványának, hogy az alkotandó törvény ne csupán a majorsági birtokot, hanem telkenként 100 forint erejéig a felszabadult úrbériséget is tegye a kölcsönbiztosítás alapjává. Ez a jobbágybirtokot a felszabadítással egyidejűleg megterhelő elképzelés — Kossuth és néhány társa ellenzésével szemben — már-már meghódítani látszott a többséget. E veszélyt ismét csak Batthyány hárította el annak deklarálásával, hogy ha a rendek nem fogadják el tervezetének eredeti alapelveit, akkor „ő a törvényjavaslatot magáénak nem ismeri". Ez hatott: a rendek nyilatkozatának súlya alatt meghátráltak.12 4 A mágnások, akik március 21-én fogtak a fenti tervezet tárgyalásához, természetesen azonnal látták, és ezt kifejezésre is juttatták, hogy a hitelintézet számára tartaléktőkéül tervezett félmillió csak alamizsna, és maga az egész javaslat nem a kárpótlás biztosítását, hanem csupán a földesurak nyugtatását szolgálja. Helytelenítették azt is, hogy a hitellevelekben kibocsátandó kölcsön biztosításának forrásává a javaslat a közalapítványi pénztárakat is kijelöli. Gróf Berényi János pedig nyíltan kijelentette, hogy az úrbér megszüntetésének módját nem helyesli, és azzal a képtelen ötlettel állt elő, „hogy az alkotmányos nyugalom és a birtokosok biztosítása s a belháború eltávoztatása végett a hajdankor példájára a Rákos-mezőn ez ügyben az egész nemesség határozzon". A kitörni készülő indulatokat újra Batthyány csendesítette le. Hozzájárult a közalapítványok említésének mellőzéséhez, egyszersmind a tartaléktőke megszerzésére általában, tehát az összeg megnevezése nélkül javasolta a minisztériumot felhatalmazni. E formulával szemben a mágnások már nem tudtak érdemleges ellenvetést tenni.12 5 111 Az ülés vitáját 1. Pesti Hírlap, 1848. márc. 23. 12 'Javaslatát az alábbiakkal indokolta: „Kétségtelen, hogy az úrbéri viszonyok rögtön meg fognak szüntettetni, mire múlhatatlan szükség van; de tagadhatatlan az is, hogy ez által a nemesi birtokot súlyos csapás éri, mely kétszeresen lenne súlyossá az által, ha azon erő, melyet a földművelő innét merített, rögtön megszüntettetvén, új forrás nem nyittatnak, melyből a földbirtokos erőt s művelési készségét meríthessen. És e csapás főkép magyar fajunkat fogja érni ..." - Vö. Pesti Hírlap. 1848. március 23. 124 Az ülésről szóló beszámolót 1. Pesti Hírlap, 1848. márc. 23. 115 A mágnások, amint ezt Majláth országbíró, Cziráky János és Perényi Zsigmond egyaránt hangsúlyozták, azért fogadták el a hitelbank haladéktalan felállítását tárgyazó tervezetet, hogy az „örökváltsági törvény által a birtokosokra nézve okozott visszahatás és elrémülés, ennek felterjesztése által minél előbb eloszlatva legyen". Idézi a Pesti Hírlap 1848. márc. 23-i száma. A vita ismertetését 1. ugyanezen lap 1848. márc. 25-i számában.
