Századok – 1982
Gergely András: Batthyány Lajos a reformellenzék élén 1159/VI
1174 GERGELY ANDRÁS 1847 tavaszán Velencébe utazott, azzal a céllal, hogy az itáliai ellenzék vezetőivel kapcsolatot teremtsen. Júliusban — ugyancsak rendőri jelentés szerint — egy „bécsi író" szólította fel, hogy egyesítse a magyar, a cseh és az osztrák ellenzéket.5 8 Az országgyűlésen elhangzott, előbb ismertetett beszédét, mellyel, Széchenyi naplója szerint, „megpróbálja felbujtani a német tartományokat", „1000 példányban" — nyilván németül — nyomatta ki.5 9 Egy 1848 februári jelentés szerint „bizonyosnak látszik, hogy a cseh rendek részéről néhány főúr a magyar ellenzék vezetőihez, főleg Batthyány Lajos grófhoz fordult írásbelileg".6 0 Az informátorok az ellenzék február végi tanácskozásairól — amelyeken az örökös tartományoknak adandó alkotmányt szorgalmazó feliratot tervezgetnek, s e Kossuth által előterjesztett indítványt egyelőre elhalasztják — ugyancsak azt jelentik, hogy a kezdeményezés eredetileg Batthyány Lajosé volt.61 Ketlegtelen, hogy a társadalmi reformkérdéseket illetően, a felsőtábla tárgyalási menetéből következően, kevesebb megnyilatkozást regisztrálhatunk Batthyánytól. Annyi azonban megállapítható, hogy Batthyányi már ekkor az örökváltság ügyében is az országgyűlés radikálisabb ellenzéki politikusai között tarthatjuk számon.6 2 A főrendek márciusig csupán néhány ülést tartottak, mivel az alsótábla addig csak egy-két bevégzett tárgyat küldött át. Batthyánynak mindössze tizenöt felszólalását regisztrálhatta a napló. Ezért is javasolta Kossuth február 29-én az alsótáblán, hogy ott, napirendükön módosítva, a főrendeknek az örökváltsággal kapcsolatos válaszüzenetét vegyék tárgyalás alá, hogy a főrendek is szünet nélkül tanácskozhassanak. A párizsi forradalom március 1-én megérkező híre indította Batthyányi arra, hogy március elsejének estéjén Kossuthot néhány nappal korábban indítványozott, de akkor az ellenzéki vezetés által elnapolt indítványának, vagyis az örökös tartományoknak adandó alkotmánynak és a magyar polgári átalakulás teljes programjának felirat formájában történő követelésére ösztönözze.6 3 Március 3-án hangzott el Kossuth felirati beszéde, aznap a kerületi, másnap, 4-én az országos ülés fogadta el. Ugyanaznap átkerült a főrendekhez, akik az országbíró elnökletével üléseztek. Utóbbi a tárgy fontosságára hivatkozva a Bécsbe távozott nádor elnöklete alatt kívánta azt tárgy altatni. Batthyány rögtön felszólalt, s a főrendek számára is saját döntési körükbe tartozónak ítélte a napirend meghatározását. Az országbíró taktikusan ezt a kérdést is a nádor elnökletével tartotta eldöntendőnek, s így elhárította. A főrendek ismeretesen tíz napig nem is tartottak azután ülést. A feliratot megakasztották. Híre és szövege viszont roppant hatást keltett Bécsben, egyik eszmei előidézője lett a bécsi forradalomnak. Kitörése után még néhány nap, s Batthyány az ország miniszterelnöke. Az áprilisi törvényeket szentesítő királyi aláírást már ő ellenjegyzí. Neve így került be a Corpus Iurisba: a 48-as törvényekért, a polgári alkotmányos átalakulás hiteléért és hitelességéért felelősséget vállalóként. És így került a reformellenzék éléről - az ország élére.64 5 8 Kossuth Lajos: i. m. 284. 5'SZIN VI. 128. 6 "Kossuth Lajos: i. m. 614. 61 Takáts Sándor: i. m. 227. 4 J Varga János: Batthyány és az örökváltság. (a Századok jelen számában). 6 3 Kossuth Lajos: i. m. 615. 6 4 Főrendi Napló 1847-1848. 337.
