Századok – 1982
Gergely András: Batthyány Lajos a reformellenzék élén 1159/VI
BATTHYÁNY LAJOS A REFORMELLENZÉK ÉLÉN 1171 szervezésében tevékeny részt vállal. (Elnöke távoli rokona, Batthyány Kázmér gróf lett.) Egyik fő részvényese a Gyáralapító Társaságnak és a Vukovár-Fiumei Vasúttársaságnak is. Batthyány tehát kivétel nélkül támogatta az ellenzék bázisát erősítő és céljait elősegítő egyesületeket társadalmi, anyagi és politikai téren egyaránt. Tevékenységének részletesebb feltárása azonban még történetírásunk előtt álló feladat. Néhány hónapos szélcsend után a politikai élet is hamarosan felélénkült. 1845 márciusában Batthyány részt vett azon a Pest megyei gyűlésen, amely a kormány Horvátországban követett alkotmányellenes eljárása ellen tiltakozott, s az év végén maga vezette Bécsbe azt a megyei küldöttséget, amely ez ügyben feliratot vitt az uralkodóhoz. 1845 végén alakul meg, Batthyány vezetése alatt, Deák, Szentkirályi, Kossuth részvételével az ellenzék vezetését koordináló bizottság — ez az első alkalom, amikor Batthyány formálisan is az ellenzéki mozgalom élére kerül.49 Politikusként most aktivizálódik csak igazán. A centralistákkal arról tárgyal, hogy a Pesti Hírlapot az ellenzék egészének orgánumává alakítsák.5 0 1846 közepén az ellenzék anyagait publikálásra előkészítő sajtóbizottság vezetője, 1846 végén ő hívja össze tanácskozásra az ellenzéki politikusokat — megkezdődik a párt szervezése. 1847 januárjában Batthyány indítványozza a Pesti Kör és a Nemzeti Kör, e két ellenzéki klub, egyesülését. Februárban Deákhoz siet, Kehidára, az ellenzék programjáról tanácskozandó. Közben kőnyomatos sajtót szerez, hogy az ellenzék anyagait sokszorosíthassák. A nevezetes 1847. március 15-i konferencián Batthyány elnököl, ő írja alá a párt nevében kibocsátott körlevelet. Elnöke lesz a programkidolgozó bizottságnak és a vezetést alkotó permanens deputációnak.5 1 Júliusban döntő lesz állásfoglalása abban a kérdésben, hogy Kossuth számára az ellenzék egyöntetű támogatásával kell biztosítani a Pest megyei követséget. Batthyány, aki nemcsak a cenzúrázott Kossuth-cikkeket, hanem elvbarátja teljes nézetrendszerét ismerte, e döntésével a kompromisszumokkal megelégedő politika helyett végérvényesen az abszolutizmus elleni frontális támadás mellett kötelezte el magát. Talán nem véletlen, hogy e napokban mondta Széchenyinek: „a királyoknak bajonettjük van, a népeknek meg forradalmuk, hogy engedményeket nyerjenek".5 2 A következő hónapban már saját Vas megyei követségvállalásáról terjednek hírek, s nem zárhatjuk ki, hogy egy ideig az ellenzéki vezérkarral egyetértésben az alsótáblai szerepvállalást fontolgatta. Szeptemberben a horvátországi ellenzéket mozgósítja, itteni vadászházában pedig sajtót akar berendezni. Októberben, Kossuth követté választása érdekében kortesként megjárja Abonyt, Nagykőröst, Kecskemétet, s a választás napján ott látjuk a menet élén. A kevésbé látványos, többnyire lakásán tartott bizalmas ellenzéki tanácskozások révén a megyei ellenzéki követek egész sorának megválasztásában érvényesült befolyása. Kossuth így méltatta aktivitását Wesselényihez írott levelében: „barátom, ez ember előtt kalapot veszünk, a legváratlanabb körülményekben is éleslátású, mint a hiúz, maga elhatározásában sebes, mint a villám, s aztán szilárd és hajthatatlan, mintha minden idege vasból volna. A históriai nevezetességű szerep, melyet ő, mint az ellenzék központi 4 9 Kossuth Lajos összes munkái XI. Kossutli Lajos az utolsó rendi országgyűlésen. (S. a. r. Barta István) Bp., 1952. 248. 50 Eötvös József: Levelek. (S. a. r. Oltványi Ambrus) Bp., 1976. 158. 5'Kossuth Lajos: i. m. 90., 122. 52 SZIN VI. 59.
