Századok – 1982

Folyóiratszemle - Skowronek; Jerzy: A „forradalom” modellje a kelet-közép-európai politikai gondolkodásban a napóleoni időszakban 1143/V

1144 FOLYÓI RATSZEMLE Az új ipari polgárság szerveződésére fékezően hatott az állam számos gazdasági területén érvényesített monopolhelyzete, ami az ipari vállalkozó tevékenység alacsony fejlettségét eredményezte. Döntő szerepet végül is a legaktívabb, legtőkeerősebb csoport, a kereskedő réteg kapott. Specifikus jelenségként utalni kell a jobbágy vállalkozók részvételére is, hiszen függő - jog nélküli - helyzetük ellenére a polgári korakapitalista vállalkozó ideális tulajdonságait (szorgalom, ügyesség) megtestesítő paraszti családok 2-3 generáció alatt a pénznemesség soraiba emelkedhettek, s a legnagyobb textilgyárak alapítói lettek. Elemzései alapján Hildermeier úgy ítéli meg, hogy a társadalmi modernizáció és a gazdasági fejlődés viszonyát a vizsgált időszakban nem annyira a diszkontinuitás, mint inkább az időbeli eltolódás jellemezte. (Geschichte und Gesellschaft 1979/3. 313-334. I.) E.G. PETER LEVINE: A KATONAI BEHÍVÓPARANCS MEGTAGADÓI AZ AMERIKAI POLGÁRHÁBORÚBAN, 1863 ÉS 1865 KÖZÖTT 1863 júliusa és 1865 áprilisa között négy alkalommal került sor országos katonai összeírásra az északi oldalon. Az összeírás után 776 829 férfit hívtak be katonai szolgálatra, s ebből a hatalmas tömegből végül csak 46 347 ember lett katona. Az északi hadsereg mintegy egymillió embere önkéntesekből és a besorozottak helyére szép pénzért beálló helyettesekből állt. Az 1863 márciusában elfogadott sorozási törvény minden húsz és negyvenöt év között lévő egészséges amerikai férfit (állampolgárt, illetve az állampolgárságért már folyamodott bevándorlót) katonai szolgálatra kötelezett. Számtalan más kibúvó mellett két hivatalos módon is lehetett felmentést nyerni. Helyettes állításával vagy 300 dolláros megváltással lehetett legkönnyebben elkerülni a katonai szolgálatot. (A megváltás összege világosan mutatta a törvényhozók szándékát, a tehetősek védelmét a szegényekkel szemben.) A sorozottak többsége a legális utakon menekült a háború elől. Rajtuk kívül azonban több mint 160 000 ember egyszerűen nem jelent meg a behívó kézhezvétele után, ami a dezertőröknek kijáró büntetés vállalását jelentette. Érdekes módon nincsen adatunk arról, hogy a több mint másfélszázezer emberrel szemben komolyan felléptek volna. Az egyes behívások adatai megdöbbentőek. Az 1864 márciusában berendelt 113 446 emberből 27 193 meg sem jelent, s a többiek közül is, a különféle felmentések után csak 3416 újonc öltötte magára az unionisták kék egyenruháját. A szerző az északi fél társadalmának, történelmének vizsgálata során nem találta meg a választ egyértelműen arra a kérdésre, hogy miért reagáltak tömegek ilyen negatívan az egyébként „népszerű" háborúra, összességében a behívottak 20,8%-a nem jelent meg, de a lógósok aránya állandó növekedést mutat. Az illegális utat többen választották, mint a helyettes állítás vagy megváltás lehetőségét együttvéve. Többen léptek meg az egyenruha elől ily módon, mint amennyien a fizikai alkalmatlanság lehetőségével éltek. Mivel az egyes kerületekre kiszabott kvótát önkéntesekkel és helyettesekkel ki lehetett tölteni, a behívottak hiánya eleinte nem volt feltűnő. Olyan területeken azonban, ahol 1863-ban még nem volt szükség a behívottakra, egy év múlva már a behívottak 57,7% meg sem jelent. A 27 kongresszusi kerületben a behívót elbliccelők aránya 61,7% volt. Elsősorban a városi területek emelkedtek ki, de a jelenség általánossá vált. A szerző a továbbiakban a lógósok társadalmi helyzetét vizsgálva arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen közös vonásai vannak ennek a heterogén tömegnek. Igen alapos munkát végezve, minden matematikailag megfogható adatot, tényt feldolgozott. Az elemzés szerint általánosságban az figyelhető meg, hogy a behívó elől elmenekülök olyan területeken élnek, ahol a népesség többségében katolikus, nem amerikában született és nem republikánus. Nagy vonalakban felrajzolható a hadsereg elől illegálisan meglépő katolikus, demokrata érzelmű emigráns tipikus alakja. Ezzel szemben a hivatalos kibúvókat keresők inkább amerikai születésűek és