Századok – 1982
Folyóiratszemle - Udalcova; Z. V.–Sapov Ja. N.–Gutnova Ja. V.–Novoszelcev A. P.: Az Óorosz állam – mint a civilizációk találkozásának szintere 1135/V
1136 FOLYÓI RATSZEMLE A neves szerző az emiitett várak területén végzett régészeti kutatásaira támaszkodva részletesen, rajzok segítségével ismerteti felépítésüket, valamint azokat a korszakot meghaladó újításokat, melyek a moldvai várakat a szomszédos hegyek és magyar erődítmények fölé emelték. Végül a szerző az alábbi következtetéseket vonja le: A 15. század második felében és a 16. század első felében Moldva rendelkezett a legerősebb központosított erődítmény-rendszerrel Délkelet-Európában. Ez a tizenegy erődítményből álló rendszer (melyek közül nyolc kőből, három pedig fából és földből épült) behálózta egész Moldva területét : hét a határ szélén, négy az ország belsejében helyezkedett el. A várak kör, félkör, és patkó alakú tornyai, széles és mély sáncai stb. nagy technikai tudásról tanúskodnak. De tévedés volna azt hinni, mondja Anghel, hogy Stefan eel Mare műiden egyes vár megépítéséhez külföldi építészeket hozatott. Az általuk képviselt új elképzelések hamar követésre találtak a helybéli mesterek körében, akik közül azután a feljegyzések tanúsága szerint a moldvai uralkodó csak chiliai várának építésénél nyolcszáz kőművest foglalkoztatott. A lengyelek és törökök ismételt támadásai (1476, 1485, 1497) bebizonyították a várak és erődítmények fontos szerepét az ország védelmében. De a várrendszer kiépítése a környező országok biztonságát is szolgálta, hiszen ennek a segítségével Çtefan szinte egy századon keresztül feltartóztatta a török inváziót, megakadályozva Európa szívébe való benyomulásukat. (APULUM - Archeologie, Istorie, Etnografie Alba Iulia, 1978. Acta Musei Apulensis) P. G. M. Z DIS LA W SPIERALSKI: A JAGELLÓ-SZÖVETSÉG A XV. SZÁZAD VÉGÉIG A Jagellók tekintélye 1490-1526 között érte el tetőpontját. Négy ország tartozott uralmuk alá: Lengyelország, Litvánia, Csehország és Magyarország. A dinasztia kiterjedt hatalma a valóságban mégsem járt erős szövetséggel. A Jagelló-ház nemzetközi politikai kérdésekben nem lépett fel egységesen, hiába erősítették uralkodóik testvér-kapcsolataikat államközi szerződésekkel. E szerződések ugyanis nem a testvérek szolidaritását fejezték ki, hanem mindössze konkrét vitás ügyeikre tettek pontot. A lengyel—litván unió létrejöttét annak idején a német lovagrend fenyegetése elleni védekezés váltotta ki. Nem szabad persze elfeledkeznünk arról sem, hogy e szövetség nem a felek egyenjogú kapcsolatán alapult: a lengyel nemesség kezdettől fogva Litvánia bekebelezésére törekedett. A litván állam vezetői azonban belátták, hogy államukat a lovagrend oldaláról még súlyosabb veszély fenyegeti. Mivel az érdeklődés egymás iránt kölcsönös volt, Jagelló litván nagyfejedelem 1386-ban elfoglalhatta a lengyel trónt, s megalapíthatta a róla elnevezett dinasztiát. Litvániában persze kezdettől fogva igyekeztek elhárítani a lengyel bekebelezési törekvéseket. Az ellenzéket Witold, Jagelló unokatestvére vezette. A litvánok függetlenülési törekvéseit erősítette a lovagrend katonai veresége (Grünwald, 1410). Jagelló így a litván birtokosoknak is megadta a lengyel nemesi kiváltságokat. Litvániának végül sikerült szövetségben valamiféle félfüggetlen állapotot kivívnia, ha a Lengyelországgal kötött unió tartalma a későbbiek során többször meg is változott. Az időközben megerősödött litván arisztokráciára a lengyel királyok szilárdan támaszkodhattak. Csehországban a lengyel-litván unióhoz való közeledés alapját a németellenesség szolgáltatta. A husziták már 1420-ban felajánlották a cseh koronát Jagellónak, de ő akkor - szilárdan kitartva katolikus vallása mellett - elutasította a javaslatot. Fiát, Kázmért, aki viszont nem idegenkedett volna a cseh koronától, később a cseh rendek utasították el. A lengyelek esélyei csak akkor növekedtek meg, amikor Podiebrad György királyságával szemben a pápa és a cseh katolikusok Mátyás magyar királyt kezdték támogatni. A cseh rendek Podiebrad halála (1471) után Kázmér idősebbik fiát, Ulászlót választották királyukká. A Jagellók Csehország feletti uralmukat mégis csak Mátyásnak tett területi engedmények (Szilázia, Morvaország, Lausitz) árán tudták biztosítani. A 15.
