Századok – 1982

Történeti irodalom - A Pápai Kollégium története. (Ism. Gergely Jenő) 1123/V

FOLYÖIRATSZEMLE BEMUTATJUK a Geschichte und Gesellschaft с. folyóiratot Az 1960-as évek végétől megjelenő, új hangvételű, elméleti-módszertani kérdésekkel foglalkozó tanulmányok a nyugatnémet történetírás társadalomtörténeti érdeklődésű irányzatának kialakulásáról tanúskodtak. A bielefeldi egyetem professzora, Hans Uhlrich Wehler irányításával működő csoport szakított a hagyományos történetírói gyakorlattal, és az ún. „történeti társadalomtudomány" elméleti és módszertani alapjainak megteremtését tűzte ki feladatául. Az iskola tagjai és követői a társadalomtörténetet nem egyszerűen a történelem egyik konkrét szektorával foglalkozó részdiciplínaként, hanem az általános történelem társadalomtörténeti interpretációjaként fogják fel, munkáikban a történeti és a társadalomtudományos módszerek és eredmények összekapcsolásával az interdiszciplinaritás olyan szintű megvalósítására törekednek, amely lehetővé teszi a társadalomtudományok eredményeinek folyamatos beépítését a történetírásba. Az említett törekvések megvalósításának magas színvonalú fórumát jelenti az 1975 óta, évente négyszer megjelenő folyóirat, a Geschichte und Gesellschaft, melynek tematikus számai újra és újra magukra hívják az olvasó figyelmét alaposságukkal, szemléleti frissességükkel, a legújabb eredményekre támaszkodó, sőt gyakran az úttörés munkáját elvégző tanulmányaikkal. A vállalkozás célkitűzéseit, alaphangját már az első füzetek meghatározták, megadták, s a mintegy 7 év termése a meghirdetett program következetes megvalósításáról tanúskodik. A szerkesztők felfogásával már az 1975Д szám megismertet. A folyóirat szemléletében a történetiség elvét, a folyamatok megragadására irányuló törekvést középpontba állító felfogás a társadalmi struktúrák keletkezésének, változásainak, fejlődésének vizsgálatát tekinti fő feladatának, miközben optimista, a mindenkori történeti szituáció megváltoztathatóságát hangsúlyozó, magabiztos, progresszív és mélyen emberi történeti-politikai álláspontot hirdet. Erről vall az első füzet beköszöntő előszava, mely szerint „Ha a társadalmat történeti folyamatok és döntések megváltoztatható eredményeként, kihasznált és elszalasztott lehetőségek eredményeként elemezzük, a történelem, mint történeti társadalomtudomány fontos hozzájárulást adhat a jelen önmegismeréséhez, és megkönnyítheti egyének és csoportok értelmes cselekvését, közreműködhet az emberi együttélés humánus formáinak felvázolásában, kidolgozásában és megőrzésében, valamint hozzájárulhat a jelen történelmileg orientált, egyszersmind azonban gyakorlati értékű elméletének a kialakításához." (Az idézetet közli Fejes Judit: Uj törekvések a nyugatnémet társadalomtörténeti kutatásokban Történelmi Szemle 1976/4.) A megfogalmazott célok megvalósítását elősegíti a folyóirat szellemi és szemléletbeli nyitottsága. A tanulmányok egyik legfőbb jellemzője a hangosan gondolkodás. Szerzőik nem annyira kész megoldások megfogalmazására, mint inkább a problémák felvázolására törekednek, nem egyszerűen csak vállalva, hanem sokszor egyenesen kiprovokálva a tudományos konfrontációt. Mindez nagyszerűen szolgálja a szerkesztők elgondolását: a Geschichte und Gesellschaft ne csak a friss tudományos eredményeket közölje, hanem a közös munkában érdekeltek és arra vállalkozók együttgondolkodásának, vitáinak fóruma legyen. Az említett elképzeléseknek megfelelően alakult a füzetek felépítése: a választott témakört tárgyaló referátumokat a korábban megjelent írásokkal vagy a legújabb tudományos vitákkal kapcsolatos észrevételeket megszólaltató ún. Diskussionsforum, ill. a Literaturbericht, olykor az aktuális tudományos hírekről beszámoló Wissenschaftliche Nachrichten c. fejezetek követik. Alábbi összefoglaló az 1975-1981 között megjelent kötetekről a legjelentősebb tanulmányokat kiemelve kíván átfogó képet nyújtani. Az ismertetés nem a publikációk megjelenésének sorrendjét követi, hanem részben tematikusan, részben a feldolgozott témák időrendjében csoportosítva az