Századok – 1982
Vita - Ballók János: Még egyszer Thonuzóbáról 1078/V
1082 VITA Hogy a források „bizonyos kombinációja" alapján „más feltételezés" is szóba jöhessen, annak alapfeltétele az, hogy a Thonuzoba névnek valóban legyen 'vadkan ' jelentése. Szegfű azonban itt helytelenül idézi azokat a nyelvészeket, akikre a 28. jegyzetében hivatkozik. Az általa idézett szerzők -nél ugyanis a vonatkozó helyeken a következó'k állnak: a)Melich J.: „Anonymus egy besenyő vezérről azt írja, (vö. 57. §) hogy Thonuz-obá-nak hívták. Más alakjai e személynévnek okleveleinkben Thonyz, Thanyz (vö. Honfogl. kútfői 463). Minthogy pedig a töröks égben Tonis, tonuz, tonus. . . = 'disznó', о ha pedig 'apá'-t jelent, azt állítjuk, hogy Thonuz-oba = Disznó-apa. A név tehát olyan, mint a régi magyar Opa-forcos (Anonym. 25. §)".'9 b) Gombocz 2.: „Hogy az Anonymusban említett Thonuzoba besenyő vezér neve a. m. disznóapa, (tör. tonuz = 'disznó') elfogadható magyarázat."2 0 c)Pais D.: „Thonuzoba neve összetett név: előtagja a török tonuz a. m. 'disznó', második tagja az 'apa, nagyapa, ős'jelentésű aba tiszteleti jelző."2 ' Mint az idézett helyekből kiderül, nyelvészeink egyikének sem jutott eszébe a Thonuzoba nevet 'Vaddisznó-apa-nak, azaz 'vadkan'-nak értelmezni Ök a „vad"-dal szemben megelégedtek a „szelídebb" magyarázattal, a 'disznó-apá'-val. Az a gyanúm, hogy megint nyelvi természetű félreértéssel van dolgunk Szegfű részéről. Pais Dezső ugyanis az Anonymus szövegkiadáshoz írt latin nyelvű jegyzetében a Thonuzoba név értelmezése kapcsán a következőket írja: „Pars prior nominis Thonuzoba, lege: Tonuzoba nihil est aliud nisi vocabulum Turcicum tonuz (s) tanyz (s) 'porcus'; posterior autem vocabulum Turcicum aba 'pater'; in nomine vocabulum 'verrem' significans certo vi honorandi accomodatum est. "2 2 Igaz, a Györkössy-szótárban a 'verres-is(m) ' szónak két jelentése szerepel: '1. kandisznó, 2. vadkan'. Mondanom sem kell, hogy a másodikként megadott jelentés alapvetően téves — sajnos nem ez a Györkössy-szótár egyetlen pontatlansága -, a Verres'ugyanis sohasem jelentett 'vadkan'-í, hanem csak 'kandisznó'-t. Ha Szegfű ez esetben legalább a Finályt, vagy még inkább a Menge-féle szótár2 3 kézbe vette volna, nem eshetett volna ebbe a hibába: ez utóbbi ugyanis, hogy használóit óvja az effajta tévedéstől,2 4 a címszót így adatolja: (zahmer) Eber, (männliches Schwein).2 5 Ezzel az értelmezésével természetesen nem áll egyedül.2 6 Varrónál egyébként a 'verres -nek a következő meghatározása található: „proprie est porcus non castratus, nam postquam castratus est, maialis dicitur... Castrantur verres commodissime anniculi, utique ne minores, quam semestres; quo facto nomen mutant, atque a verri-bus dicuntur maiales". (RR 2, 4, 8.)2 7 Ne tulajdonítsunk magyar nyelvészeinknek olyan melléfogásokat, amelyeket nem követtek el! 1 'Melich J.: Az Árpád-kori becéző keresztnevek egy csoportjáról, Magyar Nyelv 10. (1914) 167. 19 Gombocz Z. Árpád-kori török személyneveink, Magyar Nyelv 17. (1921) 242. 2 "Pais D.: Régi személyneveink jelentéstana, Magyar Nyelv 17. (1921) 161. 2I SRH 1, 116. 25-28.: „A Thonuzoba - olvasd: Tonuzoba - név előtagja nem más, mint a török tor\uz (s) tarjyz (s) 'disznó' szó, utótagja pedig a török aba 'atya' szó; a névben a 'kandisznó'-ra utaló szót bizonyára megtisztelő értelemben alkalmazták." Pais Dezső tehát lényegében véve megismételte azt, amit a 21. jegyzetemben idézett cikkében korábban írt. 23#. Menge: Lateinisch-deutsches Hand- und Schulwörterbuch,6 Berlin, 1911. (= Menge-Güthling) 24 A németben ugyanis a 'der Eber' egyaránt jelenthet 'kandisznó'-t és 'vadkan'-t. A Györkössy-szótár hibája is bizonyára a behasonlítás nélküli német fordításból ered. 2 5 Menge-Güthling: 793. 26 W. Freund: Wörterbuch der lateinischen Sprache IV., Leipzig, 1840. 949.: „das männliche Schwein, der Eber" = „hímdisznó, kandisznó"; Л. Klotz: Lateinisch-deutsches Wörterbuch, Braunschweig, 1874. 1783.: 'der Eber' = 'kandisznó'; К. E. Georges: Ausführliches lateinisch-deutsches Handwörterbuch7 II. Leipzig, 1880. 3079. cj „das männliche Schwein, der Eber:: = 'hímdisznó, kandisznó"; F. Gaffiot: Dictionnaire illustré latin-francais, Paris, 1934. 1662.: „verrat, porc" = ,kandisznó, hímdisznó"; A e. Forcellini: Totius latinitatis lexicon, VI., Prati, 1875. 294. Hivatkozásai: Varro RR 2, 4; Horatius Od. 3, 22, 7; Plinius 18, 7, 2. 2 7 „Tulajdonképpen a ki nem herélt hímdisznó, miután ugyanis kiherélték, ártánynak mondják ... A kandisznókat legmegfelelőbb egy éves korban kiherélni, de féléves kornál előbb semmi-
