Századok – 1982
Vita - Szegfű László: Megjegyzések Thonuzoba históriájához 1060/V
1064 VITA Vadkan nevet viselő szereplője. Ez a férfiú az Anonymus Gestájából nyakas pogánynak ismert Thonuzoba.7 '' Nyelvészeink szófejtése szerint a török eredetű szó magyar megfelelője „disznó-apa", „vaddisznó-apa".2 8 azaz „vadkan". Heves, Veszprém, Fejér és Somogy megyében birtokos „Bő" nemzetség feje, s az ebből szétágazó Szalók, Tomaj és Örkény nemzetségek ősapja viselte e nevet.2 ' Ezzel aztán bele is csöppentünk a dolgok közepébe. Bollók János először is kétségbe vonja, hogy „az, 'atya' jelentésű 'oba' toldalék" Thonuzoba nevének szerves tartozéka. Szerinte „az írónak azért volt szüksége rá, hogy megmagyarázza az Obad/Abád helynév eredetét".3 0 Eredeti és megszívlelendő ötlet, amellyel nem is akarok vitába szállni. Csupán annyit jegyeznék meg, hogy Thonuzoba besenyő nemzetségfő volt Anonymus állítása szerint. Mi következik ebből? Tudjuk, hogy a polovecek az 1103 áprilisában lezajlott Dnyeper menti ütközetben húsz elöljárójukat,vesztették el, köztük Uruszoba, Arszlán-opa, Asz-upa és Altun-opa főnököket.3 1 Vagyis az 'oba' nemcsak 'atyát' jelent, hanem 'nemzetségfőt', 'főnököt' is. E cím tehát rangjelzőként szerves részét alkotja Thonuzoba nevének, és nem Anonymus leleménye. Azt is megállapítja Bollók, hogy „a köztörök nyelvekben a vaddisznó, sőt kifejezetten vadkan jelölésére más szót használnak: a kaban-X . . . következésképpen Anonymus a török thonuz szót legfeljebb porcus-пак értelmezhette volna, aper-nek semmiképpen". Továbbá azt is nehezen tudja „elképzelni, hogy a Hildesheimi Évkönyvek szerzőjének forrásanyagot szolgáltató valaki ugyanebbe a hibába [azaz: a kaban és thonuz összezavarásának vétkébe - Sz. L.[ esett volna".32 Ám, ha figyelembe vesszük, hogy Thonuzoba nemzetségfő volt, akkor az általa javasolt szisztémát követve Kaban-apa névnek kellett volna örvendenie, ami biológiai anakronizmus: a 'vadkan-atya' feltételezi ugyanis a 'vadkananya' létét is. Én azt hiszem, a nomádoknak lehetett némi homályos fogalmuk az állatok nemeit illetően, és — Bollók János megszívlelendő javaslata ellenére - nem adományoztak ilyen neveket: Apabak, Apakos, Apamén, Apakan stb. Maradt tehát az a névadási lehetőség, amelyet Thonuzoba neve is példáz: egy kabán-nemzetség főnökét úgy jelölték, hogy az általánosabb 'disznó' fogalomhoz kapcsolták az 'apa' címet. Csak hát lehet-e vaddisznó a thonuz? A ma legteljesebb ótörök szótár3 3 szerint a ,thonuz' jelentése .гикая свинья, кабан' is lehet. Bizonyság erre a ,tonuzci' azaz ,охомник на гиких свиней, кабанов'magyarul ,vaddisznó-vadász'. Azt pedig még Bollók János logikájával is igen körülményes lenne feltételezni, hogy valaki ép ésszel saját jól fejlett házisertéseire vadásszék. Bele kell törődnie tehát, hogy a 10-11. században még a köztörök nyelvekben is lehetett a Kaban név szinonimája a Thonuzoba. 4. Am a fentiek csak kisebb botlásaim voltak Bollók okfejtése szerint. Az viszont már sokkal megbocsáthatatlanabb, hogy bementem „a magyar középkor kutatói" (Szalay, Szilágyi, Hóman, Györffy) és a fordítók (Szabó) által jól kitaposott zsákutcába.34 feltételeztem, hogy Anonymus megőrizte számunkra Thonuzoba halálának történetét. Elbeszéli, hogy a besenyő törzsfő István szigorú J7 SRH I. 116-117. 2'Melich János: Az Árpád-kori becéző keresztnevek egy csoportjáról. Magyar Nyelv, 3 [1907]. 167. - Gombocz Zoltán: Árpádkori török személyneveink. Magyar Nyelv, 10 [1914). 242-243. -Pais Dezső: Régi személyneveink jelentéstana. Magyar Nyelv, 17 [1921]. 161. - Uő. Ösbő. Magyar Nyelv, 24 [1928]. 169-175. - Képes Géza: A magyar ősköltészet nyomairól. Irodalomtörténeti Közlemények, 68 [1964]. 185. 2 9 Pais: Ösbő. 169-172. - Egyébként a Felső-Tiszavidéken Karos, nyírkalász, illetve Tiszanána községek környékén folyt ásatások olyan sírokat is felszínre hoztak a honfoglalás korából, amelyeknek „malaccsont v. disznóagyar" melléklete volt. (Fehér Gézc-Éry Kinga-Kralovánszky Alán: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás- és kora Árpád-kori sírleletei. Leletkataszter. Bp.. 1962. az 532., 762. és 1140. tétel.) 30 Bollók: i. m. 97. 31 Pomniki Dziejowe Polski. Monumenta Poloniae Historica. [ed. August Bielowski] I. Warszawa, 1960. 811-813. - Nem kizárt, hogy Szalapa, Ontapa, Uzsapa, Totapa és Csőszapa stb. helyneveinkben is hasonló típusú személynevek emléke őrződött meg. 3 2 Bollók: i. m. 102. 33Древнетюркский Славарь. Ленинград, 1969. 575. 3Í Bollók: i. m. 98.
